Anjou-kori Oklevéltár. XXIX. 1345. (Budapest-Szeged, 2013)
Documenta
Balázs utód nélkül hunyna el, a Pethlend-en és a Thorda megyei Thaduk-on levő egyéb részei is ezen asszonyokra háramlanak. D. f. IV. p. Lucie, a. d. 1345., amikor Domokos prépost, Mihály éneklő-, Lorand őrkanonok, Miklós mester Clus-i főesperes dékán. Má.: Ba. Erdélyi kápt. It. 1. 131. (Beke 8. 1033.) (Df. 277 306.) XIV. századi protocollum. R.: Erdélyi okm. III. 310. szám. 883.1345.dec. 15. Simon Lipthouia-i alesperes, az ottani Boldogságos Szüz-egyház plébánosa kinyilvánítja, hogy azon perekben, amik jelen oklevél kiadásáig jöttek létre Sándor mester és Pál szentpéteri (S. Petrus) [plébános] között azon kápolna ügyében, amit Csanád esztergomi érsek engedélyéből [Sándor] Thomalia-n épített, a felek az alesperes és más egyháziak, ti. Márton, a Szt. Miklós-, Miklós, a Keresztelő Szt. János-, Jakab, a Szt. István-egyház rector-a, István, a Szt. Katalin-egyház plébánosa és Jakab, a Szt. Mihály-egyház plébánosa révén úgy egyeztek meg, miszerint Pál megengedte Sándor mesternek, hogy a mondott kápolnában káplánja legyen; a Thomalya-i népek e kápolnában misét hallgathassanak és az ottani felajánlások Sándor mester káplánját illessék; ünnepnapokon Sándor mesternek és feleségének ezen káplán az anyaegyházban misét tarthat és az ottani felajánlások neki jussanak; ezen falu egyházának minden más joga azonban az anyaegyházhoz tartozzon. Mindezekért Sándor mester az anyaegyháznak és rector-ának adta örökre Szentpéter falvi fél malmát. Az anyaegyház földjéért - amire Sándor jobbágyokat telepített Chremnik és a mocsarak között a Vavriso felé tartó út másik részén, szántóföld nélkül - Sándor az anyaegyháznak földet adott cserébe Chremnik és a mocsarak között Vavriso határaiig, és átengedte továbbá azt a szántóföldet, amit Pál a Szentpéter falvi és Yemnik-i jobbágyok között korábban birtokolt. Ezenfelül azon egyház v. temető (sepultura) fejében, amit Sándor mester Szentpéter falu, Vauriso és Yemnik határain kívül akar létrehozni, Sándor az anyaegyháznak egy szomszédos telket (sessio seu curia) adott örökre szántófölddel, amit Pál vikárius még laikusként járadék ellenében (censualiter) tartott. Ha Szentpéter falu tizedeit Sándor az anyaegyháznak meg tudja tartani, akkor a Tornalya-i kápolna is anyaegyház lesz, előbbi alól teljesen felszabadítva. Az alesperes ezen megegyezésről pecsétjével megerősített oklevelet bocsát ki. D. f. V. p. Lucie, a. d. 1345. E.: Dl. 40 997. (Múz. Ta. Majláth.) Hátlapján mandorla alakú pecsét maradványa. Má.: Ue. jelzet alatt. XX. század eleji. R.: Bónis, SZR. 1022. szám. 483
