Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)
akarata ellenében eredeti aranyat v. ezüstöt (kivéve ha új arany- v. ezüstdénárokban) visznek ki, ezek elvételével és személyük becstelenségével bűnhődjenek. Ha valakit rajta kapnak, hogy a kamarák jelével ellátott aranyat v. ezüstöt visz ki az országból, és ezt a kamarások engedélyével teszi, azok a kamaraispánok, akiknek jele v. pecsétje van az aranyon v. ezüstön, mint királyi parancsok meghamisítói és áthágói bűnhőd jenek. 13. A kamaraispánok, akik joghatósága alatt vannak a bányák, a kamaráknak és bányáknak szükséges ólom v. más dolgok beszerzésére (amik hiányában aranyat és ezüstöt nem lehet bányászni) az aranyból és ezüstből a szükséges mennyiséget át küldhetik, az érsek embere és mások mondott emberei tudtával. 14. Ha bármely ka maraispán m.-jében v. provincia-jában a jelenlegi királyi pénzt rossz felügyelet miatt meghamisítanák, s ilyenek forgalomba kerülnének és elszaporodnának, s a kamarais pán e hamis pénzt nem törekedne lefoglalni és megsemmisíteni, azt a kamaraispánnak úgy fogják betudni, mintha az ő kamarahelyein készültek volna e hamis pénzek. Ha pedig e kamaraispánnak a hamisítók megzabolázására nincs lehetősége, akkor miután a mondott 5 ember tanúsága alatt ezen kamarás értesült a hamisításról, e ha misítók neveit a királynak, a báróknak és az országnak nyilvánítsa ki és a királyt ezek kiirtására buzdítsa. 15. Hogy a kibocsátandó, harmadrészig égetett királyi pénz az egész országban változatlanul állandó forgalomban legyen és gyarapodjon, s a királyi kamara új, tavalyi, tavalyelőtti és negyedik évi dénárai egyidejűleg forgalomban legyenek és ezeket együttesen elfogadják, ezért bármely m.-ben minden kapu után, amin át szénával v terményekkel megrakott szekerek ki-be tudnak járni, lakjon bár e kapu mögött, v. olyan telken (curia), aminek kapuja van, 3 v. 4 v. akár több ember, v. akár csak 1 is (hacsak nem olyan szegény, hogy nem tud fizetni), akik az érsek és má sok mondott 5 embere tudomása szerint fizetőképesek, és a föld urai eskü alatt meg mondják, hogy képes-e fizetni v. sem - kivéve a király, a királyné, az egyházak és mások szolgáit (servi) és condicionarius-ait, továbbá a föld urai hadakozó szervienseit, akiket azok esküje alól kivesznek és a mondott 5 ember, ti. az érseké és másoké, vizs gálát alapján hadakozónak ismernek, kivéve továbbá az egyházakat, városokat v. más kiváltságolt szabadsággal rendelkezőket - az adókirovás (dicacio) megtörténte után 15 napon belül 18 kamarai dénárt fizessenek kamarahasznaként a kamaraispánnak. Ha valamelyik m.-ben v. az ország valamely részén a szokás miatt v. fahiány következ tében nincsenek kapuk, ott az ilyenek a kamarahasznát, aszerint, miként máskor is, a mondott 5 ember rendelkezésének megfelelően ugyanezen időn belül fizessék meg. 16. A városok és más országlakosok, akik a mondott szabadságot bírják, a kamarahaszna fizetése alól legyenek kivéve, de csak akkor, ha a kamara pénzeit területeiken (tenutum), egymás és jobbágyaik között elfogadtatva folyamatosan forgalomban tart ják és beváltják, különben nem a király, hanem ők maguk fosztják meg magukat szabadságuktól, és így a kamarahaszna fizetésére, miként más országlakosok, ők is köte lezve lesznek, ha a mondott 5 ember, ti. az érsek embere, a tárnokmr. embere, a