Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

haszonvétellel - házhelyekkel (fundus curiarum), telki helyekkel (loca sessionalia), művelt és nem művelt földekkel, rétekkel, kaszálókkal, szőlőkkel, vizekkel, erdőkkel, berkekkel - Vgal-i Pál mr.-nek 6 budai M. dénárért elzálogosították. Az összeget Pál mr. nov. 8-án (oct. fe. OO. SS.) fizeti ki Arach mr.-nek és Hernald fiainak a királyné előtt, és a felek a birtok visszaváltása napját és helyét is akkor nevezik meg. D. in Wyssegrad, f. VI. prox. an. oct. fe. Nat. B. virg., a. d. 1342. E.: Dl. 100 000. (Batthyány cs. lt. Acta antiqua. Kekcse. 3.2. 6.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés és középkori kéztől: super Kekche, továbbá kerek pecsét nyoma. 482. [1342.] szept. 13. Az egri kápt. jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy Pál c. országbíró oklevelének megfelelően (1. 444. szám) Simon fia: László királyi emberrel kiküldték tanúságul chorusukból Miklós mr.-t, akik nemesektől, nemtelenektől, s más, bármiféle helyzetű és állapotú emberektől - különösen Nogmyhal szomszédaitól és nagyobb-kisebb rangú egyháziaktól, akik Pfatak] és Wyhel városokban (civitas) élnek, s akik közül 6 testvér aug. 16-án (in crastino eiusdem fe. Ass. B. virg. videlicet f. VI.) Nogmyhal faluban alamizsnát gyűjtött - megtudták, hogy Nogmyhal-i Jakow fiai: János, András, Jakab és Erne azon a napon Lőrinc mr. és fiai: Miklós és László Nogmyhal faluban levő házához - ahol Lőrinc mr. a feleségével és gyermekeivel (liberi) lakik - mentek hatalmaskodva, őket megtámadták, és Lőrinc s fiai meghaltak volna, ha el nem menekülnek. D. f. VI. prox. an. fe. Exalt. S. Crucis, a. supradict. [1342.] E.: Dl. 85 247. (Sztáray cs. lt. 39.) Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés (eszerint Lőrinc András fia), valamint kerek zárópecsét nyoma. K.: Sztáray I. 164-165. 483. 1342. szept. 14. Visegrád Pál c., [I.] Lajos király (H) országbírója kinyilvánítja, hogy [I.] Károly néhai király akinek trónjára és koronájához elsőszülöttje: Lajos a bárók, főpapok, procer-ek és az ország nemesei egyhangú óhajából felemeltetett, hogy a magyar nemzet (nacio) születés jogán rá háramlott országát kormányozza, és a magyarok első királyának: Szt. Istvánnak istentől adatott koronájával Fehérvárott (Alba Regalis) a székesegyházban júl. 21-én (die domin. prox. an. fe. B. Jacobi ap.) ünnepélyesen megkoronáztatott - értesülve, hogy a Zarand m.-i Wossyan birtok az örökös nélkül elhunyt Been-é és Bench-é