Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

lad, a kereskedők és utazók nem használják, s emiatt a rév ellehetetlenedett. Ezért a király utasítja a kereskedőket és utazókat, hogy ezen utat használják, ott a törvényes és szokott vámot fizessék meg, s ha bárkiket közülük hamis és nem szokott úton találnak, azokat mint vámtól megszökőket büntetik. Ezt a vásárokon és közterületeken hirdessék ki. D. in Damas, f. III. prox. p. fe. Penth., a. d. 1342. E.: SNA. Leleszi prépostság mit. 1300. 16. (Df. 233 627.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés. 245. 1342. máj. 22. Ireg falu Bertalan testvér, B. Ágoston regulája karinges (suprapelliciator) testvérei Mo.-i (H) provinciális perjele Mihály mr.-t, a pécsi egyház al-olvasókanonokát rendjük testvérületébe fogadja, rendjük minden suffragium-ában és javaiban részesíti életében és holtában. Ha Mihály elhunyna, rendjük egyházában temetik el. D. in villa Irugh, XI. Kai. mensis Junii, a. d. 1342. E.: Ba. Erdélyi káptalan lt. 1. 118. (Beke 1. 107.) (Df. 277 293.) Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint mandorla alakú zárópecsét nyoma. R.: Beke A., TT. 1889. 753-754. 246. 1342. máj. 23. Visegrád Pál c., [I.] Károly király (H) országbírója kinyilvánítja, hogy döntésének megfelelően a királyi emberek az esztergomi kápt. tanúságai alatt 1341. szept. 15-én (oct. fe. Nat. virg. glor., a. d. incarn. 1341.) tartoztak kimenni arra a birtokra, amiről a felperes Tamás erdélyi vajda képviselője azt állította, hogy Thagadouteluk-nak hívják, az örökös nélkül elhunyt Thagadou fia: Sebestyéné volt, s királyi adomány címén Tamás vajdához tartozik, míg az alperes Mihály fia: István szerint e birtok sosem tartozott Sebestyénhez, hanem őt és fr.-ét: Benenygh c.-t illeti örökjogon, s az ő Solyumus nevű birtokukhoz tartozik régtől fogva; a szomszédok és a felek v. képviselőik jelenlétében bejárni, a szomszédoktól s másoktól megtudni, vajon e birtok Sebestyéné volt-e, milyen címen tartozott hozzá, Solyumus birtoktól el volt-e különítve, s így a királyi adományozási jogkörhöz, s ezáltal Tamás vajdához tartozik, v. soha semmilyen címen nem volt Sebestyéné, hanem mindig is örökjogon Istvánhoz és Benenygh c.-hez, és elkülönítés nélkül azok Solyumus birtokához tartozott örökjogon régtől fogva, majd a vitás birtokot jelekkel megjelölni, királyi mértékkel megmérve v. szemmel megte-