Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXVI. 1342. (Budapest–Szeged, 2007.)

tölgyfa; füves út; egygyökerű, kéttörzsű tölgyfa; erdő; mocsaras föld; egygyökerű, háromtörzsű tölgyfa; Fenyesfeuldu birtokot elhagyva a Kerekthov-i nemesek földjéhez kapcsolódik; Cherhyguta (dict.) nagy út, ahol Kerektov kelet, Barachahaza Ny felé fekszik; É felől csatlakozik a Reznuk-i nemesek Welemyrmeliky nevű földjéhez, ahol ezen út Welemyrmelliky földet É, Barachahaza földet dél felé különíti el; kereszttel jelölt út, ahol É felől a Welemyrmelliky-i nemesek, dél felől Miklós mr. különül el; Szentgyörgyre (S. Georgius) haladó út; Worrewlabvelgu (dict.) völgyben Budulo fiai és Miklós mr. határjelei; ue. völgy oldala, ahol elkülönül dél felé Kebelemellyk, É felé a Welemyrvelge-i nemesek földje; ue. völgyben tölgyfa, ahol elhagyja Welemyrvelge-i Bakach fiai földjét É felé és elkülöníti Miklós mr. földjét dél felé; ue. völgyben 2 tölgyfa földjellel körülvéve. Erről a kápt. pecsétjével megerősített, chirographált privilegiális oklevelet ad ki. D. in oct. Asc. d., a. eiusdem 1342., amikor András mr. prépost, Mi hály éneklő-, Gergely őrkanonok, Gergely dékán. E.: Dl. 3485. (NRA. 693. 28.) Alul chirographált (ABC). Hártyacsíkon természetes színű, kerek függőpecsét töredéke. Á.: Vasvári kápt., 1411. ápr. 24. > Garai Miklós nádor, 1411. jún. 10. SA. Nitra. Mednyánszky cs. lt. Oklevelek VV 12. 19. (Df. 266 759.) K.: Zala I. 394-398. (E. alapján.) R.: Wertner, Nemzetségek I. 159., 175. 231. 1342. máj. 16. A vasvári Szt. Mihály arkangyal-egyház igazolja, hogy korábbi oklevelének megfelelően - mely szerint Olivér fia: István Vyllermus Drugeth nádor és István fia: Miklós mr. zalai c. előtt vádolta Myley-i Myley fia: Sydou-t Reznuk-i Herbord fia Jakab fia: János megöléséért; Sydou pedig János haláláért máj. 8-án (quind. S. Georgii mart.) tartozik fizetni a kápt. előtt Olivér fia: Istvánnak - Sydou fizetett, így István őt ez ügyben nyugtatta. D. in oct. fe. Asc. d., a. eiusdem 1342. E.: Dl. 3486. (NRA. 1968. 44.) Hátlapján természetes színű, kerek pecsét apró töredéke. 232. 1342. máj. 17. Damásd, a király vadászóhelye [I.] Károly (Karul) király (H) kinyilvánítja, hogy amikor az utóbbi napokban isteni bosszútól kiérdemelt betegsége súlyosan kínozta, a Szt. Mihály veszprémi egyházának tett fogadalmát teljesítve minden haszonvételével és tartozékával együtt teljes