Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

összehívva hj.-t végeztek, kivéve egy részt Tysa fia András szintén Borgyas nevű birtoka felől, aki a törvényes idézés ellenére sem jelent meg, és nem is küldött senkit maga helyett. Ezen az oldalon az addigi állapotot hagyták helyben, ellentmondó nem volt, így azt teljes joggal István mr.-nek iktatták. Hj. a királyi ember és a kápt. kiküldöttje elmondása szerint, ahogy azt registrum-ukban is megmutatták: a Tisza (Tysa) folyó révje, 3 diófa a révnél, árok vége (cacumen fossati), Bechee-ről Borgyas-ra vivő nagy út, wlgo gyep-nek nevezett műveletlen földek, árok, Iwanusy és Endree birtokok határai, szántóföldek, wlgo holm-nak nevezett kis hegy, rét, Asuan hely, Tarhus birtok részei, műveletlen föld, rét, csipkebokor ahol egy erdei körtefa áll, rét, wlgo Gyermukzyget nevű sziget, 2 fűzfa, Tysa folyó révje. Mindezek megerősítésére új határjeleket állítottak. D. f. II. p. fe. B. Luce ev, a. supradicto. [1341.] A.: a 816. számú oklevélben. K.: HOkl. 234-236. (219. szám). 747.1341. okt. 22. Az erdélyi egyház kápt.-ja színe e. Márton fia János Moruch-i nemes szolgája (famulus), Bouos (dict.) István ura nevében megjelent Gergely fia Janka ellenében és tiltakozott az említett Moruch birtok titokban és éjszaka végzett hj.-a ellen. Janka erre visszautasította a tiltakozást, mondván, hogy neki nem állt szándékában Moruch falu hj.-t elvégezni, hanem a Culusmunustura-i Boldogságos Szűz-[monostor] konv.-je és az erdélyi alvajda embereit saját Doboka m.-i Doman birtokához kívánta vezetni, ahol az említett Márton az ő többszöri tiltakozása ellenére károkat okozott, és ezeket akarták megszemlélni. D. f. II. prox. p. fe. Luce ev, a. d. 1341. E.: Dl. 40 867. (Múz. Ta. Lukács.) Hátoldalán azonos kéz írásával tartalmi összefoglaló, későbbi kezek írásával feljegyzések, a hártyán természetes színű, kerek zárópecsét apró töredéke. K.:748. 1341. okt. 22. Visegrád Pál országbíró hírül adja: Pezye-i Máté fia Jakab és a veszprémi egyház kápt.-ja között per folyt a király jelenléte e, amelyet többszöri halasztás után az országbíró korábbi memoriális oklevele (1. 253. szám) szerint máj. 1-jére (ad oct. S. Georgii mart. nunc prox. preteritas) tűzött ki. Ekkor Pezye-i Máté fia Jakab a veszprémi egyház kápt.-ja ellenében elmondta, hogy amikor a Somogy m.-i Pezye birtokban levő, őt örökség jogán megillető részeit királyi ember révén, a [székes-]fehérvári kápt. tanúságtétele mellett 1340. márc. 9-én (f. V. prox. an. domin. Remin, a. d. 1340. preterita) hj.