Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXV. 1341. (Budapest–Szeged, 2004.)

amelyben az Veyk fiai: Istvánt és Miklóst vele szemben 6 M. bírságban elmarasztalta, ezért az országbíró úgy döntött, hogy a per tárgyalását a felek akaratából 1339. febr. 9-re (ad oct. purif. B. Virg, a. d. 1339.) halasztja, onnan a per előbb [1339.] jún. 6-ra (22. diem fe. Penth.), majd királyi parancsra 1340. jan. 15-re (ad. quind. residentie exercitus regii, a. d. 1340. ad diem Strennarum proclamate), majd a felek személyesen előadott kérésére [1340.] máj. 1-jére (ad oct. B. Georgii mart.), majd királyi parancsra 1341. jan. 15-re (ad quind. residentie exercitus regii a. in presenti ad diem Strennarum proclamate), végül [1341.] máj. 1-jére (ad oct. B. Georgii mart.) halasztották. A határnapon megjelent az országbíró e. egyik részről Kolos fia Lachk mr, másik részről János fia István és Pál fia Miklós képviseletében Péter fia György, s bemutatták a pécsi kápt. oklevelét, amely szerint Kolos fia Lachk részéről Simon fia Wz, István és Miklós részéről pedig Harazty-i András fia László királyi emberek a kápt. által kiküldött Fülöp dékán, kanonok, továbbá Mihály társaságában [1338.] nov. 15-én (in predictis quind. OO. SS.) kiszálltak Chabagata birtokra. Ott a szomszédoktól és mindenféle szabad állapotú emberektől, kiváltképpen Chatar-i Ipolitus fiai: Miklós és László, Chepanfalua-i László fia Pál határtársaktól, Bekaturuk-i Dénes fia János, Beu-i László, ugyanoda való Jakab fia Mihály, Obulma-i Péter, Budmer-i (dict.) Besenyő János, Geznoud-i Beke, Leus-i Jakab fia Péter, Kukenes-i Pál fia Miklós, Choth-i Miklós fía Leukus, Boya-i Deseu, Rados fia György, Iwan-i István fia János, Serdy-i Kelemen fia István, ugyanoda való Lőrinc fia Deseu, Balathy-i Kis (Parvus) János és János Zukchu-i várnagy, Barana m.-i nemesektől, az összes Danouch-i hospes-től, 8 Yzeph-i embertől, a szentmiklósi (de S. Nicolao) villicus-tól és 4 oda való embertől, a Wrusmorth-i villicus-tól és 2 oda való hospes-től, a Zeulous-i villicus-tól és 2 oda való jobbágytól, a Lath-i villicus-tól és 5 oda való embertől, akik Péter fia Tamás jobbágyai, Perich-i Cykou mr. officialis-ától és 2 jobbágyától, a Baranawar-i villicus-tól és 6 oda való hospes-től, közrendű emberektől megtudták az igazságot. E szerint János fia István és Weyk-i Pál fia Miklós oly módon vannak rokonságban Kozma fía Miklóssal, hogy annak birtokait István és Veyk-i Miklós öröklik, és így Chabagata birtok öröklés jogán hozzájuk tartozik. Az országbíró úgy dönt, hogy mivel a birtok nem volt felbecsülve, e nélkül nem ítélhet a felek között, ezért megparancsolja a pécsi kápt.-nak, hogy a Kolos fia Lachk-ot képviselő Inaka-i Péter fia János v. Manyk-i Loránd fia Renaldus v. Belch-i András fia Cyka, és a János fia Istvánt és Pál fia Miklóst képviselő Kernen fia Konrád v. Jakab fía Marcellus v. Iwan-i István fia János v. Botond fia János királyi emberek társaságában küldje ki 2 emberét tanúságtételre, akik aug. 27-én (in oct. S. regis Stephani nunc venturis) szálljanak ki Chabagata birtokra, végezzenek hj.-t és becsűt királyi mértékkel, fogott [bírák] közreműködésével. Az országbíró minderről írásos jelentést kér, hogy a felek között végső döntést hozhasson, beleértve a Feyes (dict.) Pál okozta károkért lefoglalt Chabagata-i birtokrész ügyét is. D. in Wyssegrad, 10. die oct. B. Georgii mart. predictarum, a. d. 1341. A.: a 605. számú oklevélben.