Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)
414. 1340. jún. 26. Visegrád Péter szerémi püspök, kápolnaispán, [I.] Károly király (V) titkos kancellárja, Thathamerius fehérvári prépost és királyi alkancellár, Tamás erdélyi vajda és Zonuk-i c., valamint Pál c. országbíró, az uralkodó által kijelölt bírók oklevele. Azon emberek v. népek universitas-a, akik magukat a zágrábi egyház Chazma, Dombro és Vasca districtusbeli birtokain és falvaiban levő szabad predialis-ainak színlelték, elküldték követeiket a királyhoz, panaszolva, hogy László zágrábi püspök nem őrzi őket azon kiváltságokban, amiket Mo. királyai, ti. ezen egyház alapítói és adományozói nekik adtak. A király erre gyűrüspecsétes levelet intézett a püspökhöz (1. 272. szám), majd Demeter budai prépost oklevele révén (1. 275. szám) az ügy jún. 1 l-re (oct. fe. Penth.) a királyi különös jelenlét elé került. Ekkor a mondott népek közösségéből (cetus) Heym fia: György, Benedek fia: Gergely, Bexa fr.-e: Kopoz, Sándor fia: Gegus, Custos (dict.) János, Endre fia: Endre, Andornuk fia: Fülöp, Márton fia: Gaal, Marcellus fiai: János és Domokos, Cristinus fia: János, Gardon fia: Péter, Drysa fia: Péter, Vid fia: Drahen, Hazug (dict.) György, Bálint fia: Lukács, Iwan fia: Borsod, Isow fia: Pál, Endre fia: Tamás és György fia: Demeter a maguk, valamint Magyar (Hungarus) Lőrinc, Márton fia: Egyed, Mihály fia: Balázs, Maryas fia: Balázs, Péter fia: Bertalan, Danich fia: Lukács, Illés fia: Tamás, Endre fia: Miklós, Vid fia: János, Mihály fia: Péter, Gergely fia: Pál, Zelna-i György, Komlous (dict.) Balázs, Mihály fia: Bexa, Demeter fia: Miklós, Dersila fia: Mátyás, Woytha fia: István, Jakab fia: Péter, Mixa fia: Gergely, Jakab fia: Imre és Oroz fia: Péter nevében Demeter budai prépost ügyvédvalló levelével megjelentek, és a bírók kérdésére, miszerint van-e valamilyen oklevelük kiváltságaikról, azt felelték, nincs, hanem ezeket a püspök és a zágrábi egyház oklevelei tartalmazzák. Erre a püspök bemutatta [V.] István király (H) aranybullával ellátott — [II.] András és [IV.] Béla királyok (H) privilégiumát megerősítő — privilégiumát, valamint a pécsi kápt. privilegiális oklevelét, amely átírta [I.] Károly király (H), II. Béla és Imre királyok privilégiumát. Ezek szerint András király a keresztet felvéve a Szentföldre (Sancta Terra) tartott és mikor az [I.] Szt. László király által alapított és felépített püspöki monostorhoz [!] érkezett (László király Sclauonia földjét v. bánságát a bálványimádás — ydolatria — tévelygésétől a szent keresztény hit kultuszához fordította, alávetve királyi koronájának, és e bánságban püspökséget létesített, monostort épített Szt. István király tiszteletére), a zágrábi püspök és kápt. kérte András királyt, hogy predium-aikról, birtokaikról, kiváltságaikról szóló privilégiumaikat, amiket mind Szt. László király, ezen egyház alapítója, mind utódai, újabban a király fivére: Imre király, mind pedig maga András király adott, aranybullájával erősítse meg. Az uralkodó előkelőivel (magnates) tanácsot tartva ezen egyház minden privilégiumát előhozatta, kancellárjával: Ugulinus-szal szó szerint felolvastatta a sokaság előtt, s mivel ezekben ellentmondást nem talált, e privilégiumokat megújítva aranypecsétjével megerősítette. Ezek szerint a bán, legyen akár a királyi nemzetségből (progenies), akár Mo. előkelői közül való, ne merészeljen ezen egyház népei felett ítélkezni, descensus-t kérni, sem nyestbőradót (marturina) v. bármilyen collecta-t beszedni, és a mindenkori
