Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIV. 1340. (Budapest–Szeged, 2000.)

Miklós és János mr.-ek, Turuch-i vicec.-ek és a négy szb. előtt Mátyás fia: András c. minden határosát és másokat tilalmazta a legelőktől és birtoka hasznainak elvételétől, ill. a tilalmazottak által létrehozott utaktól, amelyek nem közutak. D. f. IV. prox. an. fe. Penth., a. d. 1340. E.: Dl. 40 833. (Múz. Ta. Révay.) Hátlapján azonos és újkori kéztől tárgymegjelölések. Három zárópecsétre utaló bevágások. K.: —. 346. 1340. máj. 31. Az egri kápt. Chazta-i Tamás fia: István kérésére pecsétjével ellátott nyílt oklevelében átírja János mr. Borsud-i főesp., a kápt. kanonoka oklevelét (1. 319. szám). D. f. IV. prox. an. fe. Penth., a. d. 1340. E.: Dl. 90 765. (Hódossy cs. lt.) Hátlapján kerek pecsét természetes színű, apró töredéke. K.: —. 347. 1340. máj. 31. Torinói johannita rendház Petrus Cornutus testvér, a Je-i Szt. János-ispotályos ház Mo.-i (H) és Sclauonia-i perjele név szerint felsorolt [itáliai] rendtársainak egyetértésével Fulco-t, Dalmacia-i és Coruacia-i [!] alperjelét, a Sopronium-i rendház preceptor-át annak érdemeiért Mo.-i és Sclauonia-i helytartójává (locumtenens) v. alperjelévé nevezi ki és teljes jogkörrel ruházza fel. Ezért elrendeli perjelsége minden preceptor-ának, várnagyának, helytartójának, soror-jának, confr.-ének, bírájának, officialis-ának, vasallus-ának, predialis-ának, servitorának, jobbágyának, és mindenféle condicio-jú emberének, hogy Fulco-nak mindenben engedelmeskedjenek. Erről perjeli függőpecsétjével megerősített privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in domo nostra Turana, ultimo die mensis Maii, a. d. 1340. A.: Fulco magyarországi és szlavóniai johannita helytartó, é. n. > (K. szerint:) II. Lajos király, 1518. K.: Smic. X. 556-557.