Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)
Documenta
Stephani) felkeresvén Gyog birtokot és a Symig m.-i Lyaba, Lulya és Gyunkud birtokokon levő részeket - amelyek minden haszonvétellel és tulajdonnal Bakocha-i Egyedtől János mr. | székes-|fchérvári őrkanonokhoz és fr.-eihez kerültek cserével az ország kipróbált szokása szerint a szomszédok összehívásával ezeket régi határaik mentén bejárták, és más jogának sérelme nélkül minden haszonvétellel és szolgákkal (servus) együtt a szomszédok beleegyezése mellett iktatták János mr.-nek, továbbá néhai Kernen c. fiainak: Mártonnak és Pálnak, nem különben András fia: Jánosnak (az őrkanonok fr.-einek), nem lévén ellentmondó. A szolgák nevei: Turma fiai: Péter, András és Imre, Egyed fia: Myke, Chebe fia: János, Sceme fia: Finta, akik Gyog birtokon laknak, Pál fia: János és Bath fia: Gebe, akik pedig Lulya faluban. D. in fe. B. Egidii conf., a. superius expresso. [1334.] A.: az 543. számú oklevélben. K.: AO. III. 104-106. (83. szám; Á.-ban). 518. (1334. szept. 1. körül) A [székes-]fehérvári kápt. azonos tartalmú jelentése a királynak. Emi.: az 543. számú oklevélben, k.: AO. III. 106. (83. szám; Emi.-ben). 519. (1334. szept 1. körül) A [székes-]fehérvári (Álba) keresztesek konventje azonos tartalmú jelentése a királynak. Emi.: az 543. számú oklevélben. K.: AO. III. 106. (83. szám; Emi.-ben). 520. 1334. szept. 3. Visegrád [I.] Károly király (H) Péter fia: Tamás mr. Chokakw-i vámagy elmondásából arról szerezve értesülést, hogy annak Genyew birtokban fekvő földrésze határjelek emelését és a mások birtokaitól való elkülönítését igényli, utasítja a győri kápt.-t, hogy küldjék ki tanúságtevőjüket, akinek a jelenlétében W.........-i Herborth v. Scechuud-i Schewk királyi ember e birtokrészt a szomszédok öszszehívásával bejárva különítse el mások birtokaitól, ahol szükséges, új hatáijeleket emelve a régiek mellé, és hagyja Tamás mr.-nek, ha nincs ellentmondás. Az esetleges ellentmondókat idézze meg ellenében a királyi jelenlét elé, majd a kápt. tegyen jelentést. D. in Wyssegrad, quind. B. regis Stephani, a. d. 1334. 256