Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. XVIII. 1334. (Budapest–Szeged, 2019.)

Documenta

bírónak az egri kápt. által átírt - a kápt. színe e. Perényi Miklós c. által bemutatott - privilegiális oklevele szövegében már akkora hiányokat mutat, hogy tartalma alig rekonstruálható, keltezése is hiányzik, ám nagy valószínűséggel 1330-ból származik, ami akkor válik nyilvánvalóvá, ha az I. Károly király átírásra vonatkozó ezen parancslevelére adott egri kápt.-i jelentést az alább 641. szám alatt szereplő dokumentummal azonosítjuk. Vö. még az ügyben Anjouoklt. XIV. 416., 418. és (elsősorban) 644. szám, mely utóbbiban Pál országbírónak az 1334. évi egri kápt.-i megcsonkult átírásban fenntartott oklevelét kereshetjük.

295. 1334. jún. 17.

A Kopumuk-i Szt. Üdvözítő-monostor konventje tudtul adja: a vonatkozó ügyben kelt korábbi oklevele (1. 282. szám) értelmében jún. 11-én (sabb. prox. p. quind. fe. Corporis Christi) egyik részről Pál fia: János, Bertalan fia: János és Budur fia: Sándor Bugud-i ~ Bogud-i nemesek, a másik részről pedig Kald-i Imre fia: András mr. - a vasvári kápt. a ügyvédvalló levele alapján hitvese, Bosou, és annak első főijétől született fia, Mihály nevében is - kötelesek voltak a közösen helyszínre kísért konventi tanú társaságában felkeresni azt a Bugud és Wythned birtokok között elhelyezkedő földdarabot, amelynek hovatartozása körül hosszú idő óta pereskedtek egymással, s ott a vasvári kápt. privilégiumában foglaltak szerint hj.-t tartva meg kellett újítaniuk a birtokaikat egymástól elválasztó régi és elenyészett határjeleket. A konvent a felek kérésére őrszerzetesét, Benedek testvért küldte tanúul az eljáráshoz, aki a felekkel együtt visszatérve olyan jelentést tett, miszerint a szóban forgó határ a következőképpen alakul: kezdete a jelzett privilégiumnak megfelelően a Nogag patak, ill. annak medre mellett egy kis réten, Wythned falu közelében, Dé felől 2 földjeiben található, Ny-nak tartva út mentén 2 földjei, 1 hold föld hosszúságában tovább Ny-nak, cserjés közelében 2 földjei, Ny felé 2 régi földjei, amelyeket a felek közt tartott sorshúzás alapján Pál fia: János mondott becsületszavára öröklött birtokuk határjelének, s ezek között 2 újat emeltek, cserjésen keresztül Ny felé 2 földjei, tovább Ny-nak 2 újonnan emelt földjei, (wlg.) ihorfa fa alatt a Surkadpathaka vízfolyásba, amelyben véget ér. Ezen határ alapján a Dé felől elkülönített Bogud birtok az odavalósi nemeseknek és utódaiknak jut, É-ról pedig az úrasszony és fiai joga alá eső Wythned birtok helyezkedik el mindkét fél örök birtoklására, s ezt az elválasztást a felek örök csend fogadásával veszik tudomásul. A felek kölcsönösen kinyilvánítják, hogy a szóban forgó birtokkal kapcsolatban a békesség érdekében semmisnek tekintve az eddigi bírságokat és az egymásnak okozott különféle jogsérelmeket, leteszik valamennyi perüket, és egyöntetűen lemondanak arról, hogy a jövőben emiatt peres ellentéteiket felélesszék. Erről a konvent függőpecsétjével megerősített oklevelet ad ki a felek számára. D. f. VI. prox. an. fe. Nat. B. Johannis Bapt., a. d. 1334.

151