Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

tó emberei, Herbordus fia: Hektor, Nempti-i Nagy (Magnus) László és Odolmanus ~ Adulmanus fia: Tamás - a pécsi kápt.-nak a vizsgálatról számot adó, színe előtte [1329.] aug. l-jén ([in] oct. B. Jacobi ap.) István királyi különleges jegyző (speciális nótárius) által bemutatott jelentése [/. Anjou-okit. XIII. 425. szám] szerint - Lőrinc fiai birtokjogának vitathatatlan érvényéről szereztek bizonyosságot, majd pedig azt követően, hogy az ügy megnyugtató lezárása érdekében újabb bírói határozattal [/. Anjou-okit. XIII. 435. szám] olyan kötelezettséget rótt Lőrinc fiaira, miszerint közülük legalább az egyik a szóban forgó előző vizsgálat során 60 M. értékűre becsült birtokokra vonatkozóan a királyi hadoszlás tizenötödét követő 10. napon (10. die quind. residentie exercitus regalis) hatvanadmagával - nemes eskütársakkal, köztük szomszédaikkal együtt a pécsi kápt. bizonysága mellett leteendő földesküvel is erősítse meg birtokjogukat a nevezett birtokok valamelyikén, s az ennek megtörténtét igazoló kápt.-i jelentést a felek az említett hadoszlás tizenötödét követő 15. napon ([in] quind. quind. residentie dicti exercitus regalis) mutassák be színe e., e napon, azaz [1330.] febr. 12-én (scil. f. II. prox. p. oct. Purif. virg. glor.) egyik részről Lőrinc fiai helyett ügyvédjük, a [pécs-]váradi konvent ügyvédvalló levelével meghatalmozott Roma fia: Tamás, míg a másik részről a király képviseletében annak ügyvédvalló levelével Miklós mr. temesi c., továbbá István királyi jegyző járultak bírói széke elé, ahol bemutatták a pécsi kápt. jelentését (1. 80. szám) a kívánt földeskü febr. 7-én (in predicto 10. die quind. residentie dicti exercitus) történt letételéről. Minthogy pedig a Scenthgyurg-beli birtokfélen a jelentésben név szerint felsorolt eskütársakkal együtt Lőrinc fia: Pál által letett eskü ugyancsak megerősítette, hogy a visszavett birtokfelek örökségi jogon az ő és testvérei tulajdonát képezik, továbbá mert a király képviselői a háromszor hozzájuk intézett kérdésre sem tudtak semmit sem felhozni a kápt.-i jelentésben foglaltakkal szemben, sőt, készek lévén elismerni Lőrinc fiainak birtokjogát, lemondtak a szóban forgó javakra vonatkozó követelésről, mindezek alapján bírótársaival - nevezetesen László testvér kalocsai érsekkel, királyi kancellárral, László pécsi, Herricus veszprémi, Benedek csanádi, Miklós győri, László zágrábi püspökkel, András mr. [székes-]fehérvári préposttal, udvari alkancellárral, valamint István pécsi préposttal, továbbá Drugeth János nádorral, Demeter királyi tárnokmr.-rel, Tamás erdélyi vajdával, János Machow-i bánnal, Lachk mr. székely ispánnal, Elefanth-i Deseu-vel, Magyar (dict.) Pál Gymus-i várnaggyal és másokkal - együtt Scenthgyurg és Scenthmihal birtokok fél-fél részét idegen jog sérelme nélkül Lőrinc fiainak ítéli örök jogú birtoklásra. Erről autentikus pecsétjével megerősített oklevelet ad ki számukra. D [in Wyssegrad,] 12. die reportationis seriei prenotate, a. d. 1330. E.: Dl. 99 919. (Batthyány cs. lt. Acta Ant. Mise. 5. 6. 119.) Hátoldalán azonos és újkori kéz írásával 2 tárgymegjelölés; függőpecsétre utaló bevágásokban zöld-lila zsinór maradványa. K.:-