Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

Pál c., [I.] Károly király (H) országbírája emlékezetül adja: miután a király által a királyi és királynéi jogok országszerte történő felkutatásával megbízott István pécsi prépost Aranas, Zomorreui és Petend birtokokat mint királyi condicionarius-ok földjeit visszavette Suklous-i Péter mr.-től, viszont az általa hozott bírói döntés [/." Anjou-okit. XIII. 372. szám] nyomán [1329.] júl. 8-án (in quind. Nat. B. Johannis Bapt. nunc preteritis) a pécsi kápt. tanúságtételével vizsgálatot folytató emberei, Herbordus fia: Hektor, Nempti-i Nagy (Magnus) László és Odolmanus ~ Adulmanus fia: Tamás - a pécsi kápt.-nak a vizsgálatról számot adó, előtte [1329.] aug. l-jén ([in] oct. B. Jacobi ap.) István királyi különleges jegyző (speciális nótárius) által bemutatott jelentése [/. Anjou-okit. XIII 423. szám] szerint - Péter mr. birtokjogának vitathatatlan érvényéről szereztek bizonyosságot, majd pedig azt követően, hogy az ügy megnyugtató lezárása érdekében újabb bírói határozattal [/. Anjou-okit. XIII. 433. szám] olyan kötelezettséget rótt Péter mr.-re, miszerint az a szóban forgó előző vizsgálat során 40 M. értékűre becsült birtokokra vonatkozóan a királyi hadoszlás tizenötödét követő 12. napon (12. die quind. residentie exercitus regalis) negyvenedmagával - nemes eskütársakkal, köztük szomszédaival - együtt a pécsi kápt. bizonysága mellett leteendő földesküvel is erősítse meg birtokjogát a nevezett birtokok valamelyikén, s az ennek megtörténtét igazoló kápt.-i jelentést a felek az említett hadoszlás tizenötödét követő 15. napon ([in] quind. quind. residentie dicti exercitus regalis) mutassák be színe e., e napon, azaz [1330.] febr. 12-én (scil. f. II. prox. p. oct. Purif. virg. glor.) egyik részről Suklous-i Péter mr. helyett annak ügyvédje, a [pécs-]váradi konvent ügyvédvalló levelével meghatalmozott Roma fia: Tamás, míg a másik részről a király képviseletében annak ügyvédvalló levelével Miklós mr. temesi c., továbbá István királyi jegyző járultak bírói széke elé, ahol bemutatták a pécsi kápt. jelentését (1. 84. szám) a kívánt földeskü febr. 9-én (in predicto 12. die quind. residentie dicti exercitus, scil. f. VI. prox. an. domin., qua cantatur Exurge) történt letételéről. Minthogy pedig a jelentésben név szerint felsorolt eskütársakkal együtt Aranas birtokon letett eskü ugyancsak megerősítette, hogy a 3 visszavett birtok örökségi jogon Péter mr. tulajdonát képezi, továbbá mert a király képviselői a háromszor hozzájuk intézett kérdésre sem tudtak semmit sem felhozni a kápt. jelentésben foglaltakkal szemben, sőt, készek lévén elismerni Péter mr. birtokjogát, lemondtak a szóban forgó javakra vonatkozó követelésről, mindezek alapján bírótársaival - nevezetesen László testvér kalocsai érsekkel, királyi kancellárral, László pécsi, Herricus veszprémi, Benedek csanádi, Miklós győri, László zágrábi püspökkel, András mr. [székes-]fehérvári préposttal, udvari alkancellárral, valamint István pécsi préposttal, továbbá Drugeth János nádorral, Demeter királyi tárnokmr.-rel, Tamás erdélyi vajdával, János Machow-i bánnal, Pál egykori Machow-i bánnal, Lachk mr. székely ispánnal, Elefanth-i Deseu-vel, Magyar (dict.) Pál Gymus-i várnaggyal és másokkal - együtt Aranas, Zomorreui és Petend birtokokat idegen jog sérelme nélkül