Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

di konvent tanúskodása mellett Zapud-i Miklós v. Och fia: László királyi emberek valamelyikének febr. 28-án (in oct. diei Cynerum prox. preteritis) kell a Bechey-ek részére foganatosítania, míg a meg nem fizetett 88 és fél M., 8 pondus bírság kétszeres összegét márc. 7-én (in quind. Cynerum prox. affuturis) tartozzék Miklós a nevezetteknek megadni, akkor, amikor mindkét félnek amúgy is színe elé kell járulnia a birtok említett iktatásáról számot adó konventi jelentés bemutatása végett. E kitűzött nap elérkeztével azonban hiába jelent meg bírósága e. a rokonait országbírói ügyvédvalló levéllel képviselő Bechey-i Egyed, s hasztalan várt 10 napon át Miklós jövetelére, az nem jelent meg, és nem is küldött senkit maga helyett, ezzel pedig a 88 és fél M., valamint 8 pondus bírság megadandó kétszerese - azaz 169 M. és 16 pondus összeg - a megfizetés elmulasztása miatt tovább kétszereződött, tehát Miklós fizetési kötelezettsége immár 338 M.-ra és 32 pondusra emelkedett. A bíróság e. azonban Egyed bemutatta a [pécs-]váradi konventnek a birtokátadásra vonatkozó jelentését (1. 113. szám) is, amelyből az derült ki, hogy a kitűzött napon Miklós elmulasztotta visszaadni a Bechey-rokonság ügyvédjeinek a szóban forgó birtokot, azok hasztalan vártak jövetelére a helyszínen, s nem is küldött senkit maga helyett. Ezen mulasztás miatt a korábban mondott bírságon túl meg 3 M. egyszerű bírság terhe is Miklósra hárul. Végül a Bechey-ek bemutattak még az országbíró e. további 5 idézőlevelet - nevezetesen 4-et a [pécs-]váradi konventtől, 1-et pedig a pécsi kápt.-tól majd 5 különböző időpontban kelt országbírói bírságlevelet, amelyek mindegyike Compoldus fia: Miklóssal szemben szólt. Tartalmukból kiderült, hogy Miklóst először 1329. máj. 8-ra (ad quind. B. Georgii mart.), másodszor jún. 18-ra (ad oct. Penth.), harmadszor aug. 8-ra (ad quind. B. Jacobi ap.), negyedszer szept. 15-re (ad oct. Nat. virg. glor.), ötödször okt. 13-ra (ad quind. B. Mychaelis arch., a. d. 1329.) megidézték a nevezett Imrével, Egyeddel, Tuteus-sal és Vezzeus-sel szemben, ő azonban egyszer sem jelent meg, és soha nem küldött senkit maga helyett, míg ellenfelei ügyvédje minden alkalommal a bíróság e. várta jövetelét. Miklósra az 5 határidő elmulasztása miatt alkalmanként l-l bírságöszszeg hárult. Az országbíró mindezen előzmények nyomán meghagyja a konventnek, hogy állítson tanút Zapud-i Miklós v. Rophain fia: István valamelyike mellé, és együttesen felkeresvén Miklós Woszar birtokát, abba 15 napnyi tartózkodásra vezessék be Bechey-i Imrét és hozzátartozóit. Utóbbiak ezalatt mindössze élelemszükségletüket biztosíthatják a birtokból, s tartózkodniuk kell mindennemű rombolástól. A királyi ember idézze meg ugyanakkor Miklóst ápr. 15-re (ad oct. Pasce d. nunc venturas) a királyi jelenlét elé, hogy ott elégtételt adjon egyrészt a 338 M. és 32 pondus összeg, valamint a 6 egyszerű bírság felől mind a bírónak, mind pedig perbeli ellenfeleinek, továbbá végső választ adjon a Bechey-rokonságnak az eredeti pertárgyat, azaz Laak v. más néven Wyfolu birtok erőszakos elvételét s visszaadásának elmulasztását illetően. Amennyiben mindezt elmulasztva nem mentesíti magát törvénytisztelő ember módjára, szembeszegülése a jogrenddel büntetőeljárást von maga u. Az országbíró a történtekről