Almási Tibor–Kőfalvi Tamás: Anjou–kori Oklevéltár. XIV. 1330. (Budapest–Szeged, 2004.)

számot adó írásos jelentést kér a konventtől ápr. 15-re a király számára. D. in Wyssegrad, f. II. prox. p. domin. Letare prenotata, a. d. 1330. E.: Dl. 76 420. (Zichy cs. zsélyi lt. 211. A. 84.) Hátoldalán azonos és újkori kéz írásával 2 tárgymegjelölés, az előbbiben Wezeus névalak; kerek zárópecsét nyoma. K.: Z. I. 348-354. (361. szám); Brüsztle II. 43-53. 156. (1330. márc. 21. e.) Pál országbíró bírói határozatát rögzítő oklevele szerint, miután a király 2, Zekul birtok É-i részén, a Zekul-i templom szentélye felől elnyúló földrészt a királyné conditionarius-ainak földjeként visszavétetett István pécsi prépost által - aki a királyi javak országszerte történő felkutatására s visszavételére kapott megbízatást Domokos fia Bereck fia: László az országbíró e. kifogásolta az eljárást, elmondván, hogy a szóban forgó 2 részbirtok vétel címén őt illeti meg, s állítása bizonyítására bemutatta részint a székesfehérvári kápt., részint pedig a szekszárdi konvent egy-egy privilégiumát. A fehérvári kápt. nevezett irata szerint az egyik birtokrészt még apja, Bereck szerezte meg pénzért Chop-i Leustachuius-tól és Solyag-i Sándortól, akiknek 10 M.-t fizetett érte, a szekszárdi konvent oklevele pedig azt tanúsította, hogy a másik birtokrész egykor Opsa fiáé: Istváné volt, majd annak rokonsága bizonyos asszonyok leánynegyede és jegyajándékai gyanánt átadta azt Bok-i László fiának: Domokosnak és Solyag-i Sándor fiának: Sándornak, az utóbbiaktól pedig 50 M. megfizetése ellenében ő maga, Bereck fia: László szerezte meg. Az országbíró annak tisztázása érdekében, hogy a visszavételi eljárásban érintett két részbirtok azonos-e azokkal, amelyekre vonatkozólag László bemutatta az említett privilégiumokat, elrendeli, hogy kiküldött embere a pécsi kápt. tanúságával és a szomszédok jelenlétében márc. 21-én (in oct. Medii Quadr.) járja meg Zekul birtokon a két részbirtok határait, ill. a jelenlevők körében vizsgálatot folytatva derítse ki a szóban forgó földekről, hogy tényleg megfelelnek-e a László által bemutatott privilégiumokban érintett földrészeknek, és hogy mi a voltaképeni jogállásuk. A vizsgálat eredményéről számot adó pécsi kápt.-i jelentés bemutatását máj. 1-jére (ad oct. B. Georgii mart.) kéri. Emi.: a 159. számú oklevélben. K.:157. (1330. márc. 21. e.) Pál országbíró e. korábbi memoriális oklevele (1. 28. szám) értelmében jan. 13-án (in oct. Epiph. d. a. in presenti) egyik részről Botus (dict.) János mr. képviseletében a