Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.)

Jakab is, akinek a birtokjogát a maga földdarabján semmiben sem sérti a szóban forgó adomány. Minthogy azonban a Péter fia: János által Miklósnak és Domokosnak adott birtokfélnek nem volt eddig önálló határa, s emiatt számos viszály támadt a felek között, most megegyeztek az átadott Barlatheleke-Barlatheke [!] nevű fél birtokrész, ill. a Péter fiainak Dywde birtokát elválasztó határban, amelyet a következők szerint jelöltek ki: Ny felől a Zomos folyónál indul, tölgyfa alatt 2 határjelben Dywde ill. Barlatheleke határa, Ke felé cseresznyefák [?] (ad arbores merasorum ? [ 3>: cherasorum]) alatt közös földjel, Ke felé 2 régi földjelhez, ahová egy harmadik újat is emeltek Barlatheleke határának jelölésére, míg a 2 régiben Dywde és Wylok birtokok határa. A konvent az oklevél visszahozatalának esetére privilégium kiadását ígéri. D. 4. die oct. fe. B. Michaelis arch., a. d. 1329. Á.: Hunyadi János kormányzó, 1447. jún. 16. Fk.: Dl. 97 200. (Vay cs. berkeszi lt. 1116.) (E.-ről, amelyet az átíró oklevél privilegiális iratnak mond.) K.: Megj.: A váradi kápt. említett, 1322. évi adománylevelét 1. Anjou-okit. VI. 651. szám alatt. 549. 1329. okt. 9. Visegrád Pál c., országbíró emlékezetül adja: a Heem testvér, pilisi apát és Pál mr. királyi szekeres (carpentarius) közötti perben korábban kiadott egyezménylevele (427. szám) szerint az apátnak aug. l-jén (in oct. B. Jacobi ap.) be kellett mutatnia előtte mindazon okleveleit, amelyek érvényénél fogva Pál mr. jobbágyai a pilisi monostor Boron-i birtokán fekvő szőleik u. csöböradót (chybriones) tartoznak teljesíteni neki, ill. monostorának. Az oklevél-bemutatást utóbb a felek akaratából szept. 8-ra (ad diem Nat. virg. glor.) halasztotta, amikor is az apát helyett - annak ügyvédvalló levelével - officialis-a, Pernel, Pál mr. helyett pedig az őt országbírói ügyvédvalló levéllel képviselő Miklós szekeres (carpentarius) jelentek meg színe e. Ekkor Pernel officialis bemutatta bizonyos János egykori nádornak egy év nélkül kiadott privilégiumát, melynek tartalma szerint ki-ki a pilisi monostor földjén fekvő szőlei u. csöböradót tartozik teljesíteni. A Miklós ügyvédhez intézett kérdésre, ti. hogy az apátság Boron-i birtokán fekvő szőlők u. szedtek-e korábban valaha is az apát és monostora számára csöböradót, az tagadólag válaszolt, míg ugyanezen kérdésre Pernel officialis azt állította, hogy ott is szedték mindig a csöböradót. Az országbíró erre - részint mert a János nádor-féle privilégium nem tartalmazott kibocsátási évet, s emiatt sem ő, sem pedig a vele ítélkező bárók nem találták az iratot elégséges bizonyítéknak, részint pedig mert teljesen tisztázatlan volt az igazság a monostor