Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XII. 1328. (Budapest–Szeged, 2001.)

királyi ember gyanánt ott levő Vrs-i Mihály Veszprém m.-i szolgabíró, valamint a szomszédok jelenlétében, ill. a tihanyi (Tykoniensis) konvent tanúskodása mellett visszaadtak a kápt. tulajdonába 3, már őseik által is birtokolt jobb ágytelket (loca sessionalia), egy nagyobb, 6 holdnyi szőlőt Chege falu határában, amely a Kueswth út közelében fekszik É felől Gyleanus fia: Jakab szőlőjének, Dé-ről pedig Pousa fia: Mihály földjének szomszédságában, továbbá egy másik szőlőt Chege falu Zeuleumal-nak mondott határrészén, végezetül pedig 10 hold - korábban Ányos, Philpe és Miklós használatában volt - egy tagban álló szántót. A szabad állapotba kerültek egyidejűleg vállalták, hogy az általuk esetleg eltitkolt, s a visszaadásból kivont - de egyébként ugyancsak conditio-khoz kötött - birtokokat, vagy amelyeket elődeik, ill. ők korábban idegen kézre juttattak, amennyiben fény derülne ilyeneltfe, azokat tüstént visszaadják, ill. a maguk fáradságával és költségén visszaszerzik a veszprémi egyház tulajdonába. Erről a kápt. memorialis függő pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. D. in domin. Judica, a. d. 132(8). E.: Veszprémi kápt. m. lt. Csege 2. (Df. 200 831.) Hátoldalán késő középkori kéz írásával tárgymegjelölés, ill. újkori kézírással évszámjelölés: 1328.; Veszp. Reg. szerint függőpecsét szalagjával. K.: R.: Veszp. Reg. 81. (187. szám). Megj.: Fk.-én a betűvel kiírt évszám utolsó jegyét a pecsét sodrata eltakarja. 143. 1328. márc. 20. A veszprémi kápt. tudtul adja: Magar (dict.) Pál Gymes-i várnagy nevében annak officialis-a, Temeskuz-i Gurke fia: Pál c. bemutatta előtte a kápt. azon korábbi okleveleit, amelyek szerint Paah-i János fia: Loránd (Rolandus) Paah-i részbirtokát zálogba adta Pál mr.-nek, ill. amikor nem tudta azt a megszabott határidőben kiváltani, adásvétel címén végleg átadta rokonai és mások jogainak sérelme nélkül Pál mr. tulajdonába. Jóllehet a kápt. privilégium kiadását is megígérte említett egyik levelében, Pál officialis mégis egy olyan levelet mutatott fel [I.] Károly királytól (H) (1. 72. szám), amely a kápt.-t tanú kiküldésére utasította Magar (dict.) Pál beiktatásához a szóban forgó részbirtokba. A kápt. ennek megfelelően kiküldte tanúként Kelemen kanonokot Fyle fia: János királyi ember társaságában, akik márc. 15-én (f. III. prox. p. domin. Letare) a hj.-hoz és az iktatáshoz összehívták a szomszédokat és a rokonokat. Lorándnak ezen Szt. András-Paahbeli (de eadem Paah S. Andree) rokonai egész nap azon tanakodván, hogy vajon visszaváltsák-e a birtokot, avagy ne, ellentmondva tiltották a hj.-t és az iktatást, másnap (prox. f. IV.) viszont a nevezett nemesek már hívták a királyi és a kápt.-i embert a hj. és az iktatás elvégzéséhez. Az említett rokon nemesekkel megjárt és elhatárolt birtokba amelyet a könnyebbség kedvéért előzetesen a közönségésen fiuketel-nek mondott osztással felosztottak - Magar (dict.) Pált a nevezett Pál c. officialis személyében bevezették, senki nem mondván ellent neki az ott élő Paah-i nemesek közül, épségben fenntartván ugyanakkor más, Erdélyben, a Duna túloldalán (ultradanubialis), ill. az ország más részein élő rokonaik jogait. Miután Pál officialis ura nevében kérte a kápt. említett