Blazovich László: Anjou–kori Oklevéltár. VIII. 1324. (Budapest–Szeged, 1993.)

nevében vállalták, hogy Miklóst, fiait és örököseiket az őket zaklatni akaró rokonaiktól megvédik. A kápt. privilegiális formában állítja ki az oklevelet, ha visszaviszik. D. in die 00. fSS.J K.: Bars I. 16-17., Palásthy I. 43-44. Bars I. alapján. 1324. nov. 1. Visegrád Megj.: Az oklevél valószínűleg a Df. 262 972. (november 8.) másolata, csak olvasási hiba miatt van köztük eltérés. 481. (1324. nov. 3. előtt) Elek mr., ungi ispán és a négy szolgabíró a Lőrinc és Mihály valamint Domonkos és Miklós között folyó pert teljes válaszadásra elhalasztja. Emi.: Ung megye 1324. november 3. (Dl. 31 205., Csicsery cs. lt. 888.) K.: 482. 1324. nov. 3. I. Károly király (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Cu, Bu, princ. Sal. mont. S. Ang. d.) tudatja, hogy megparancsolta a fehérvári kápt-nak (403. sz.), hogy Deseu ~ Desew örökös nélkül elhalt ember Kaluz nevű földjének és az ugyancsak örökös nélkül elhalt Fenyrus fia Cheker Veszprém (Wesprimiensis) megyében fekvő birtokrészének a határait Weytih vagy Benete királyi emberrel járják be, és Peeth-i Antal (sic!) fia János c-t iktassák be. A kápt. október 9-én jelentette, hogy János c-t Fenyrus fia Cheker birtokrészébe beiktatta (434. sz.). Azonban amikor az iktatást Deseu Kaluzya ~ Deseukalozya földjén is el akarták végezni, a veszprémi kápt. azt vélvén, hogy nem azt a Deseukaluzya-t iktatják, hanem a szintén, Kaluz nevű föld körül lévő másik földet, amely a veszprémi egyházé, tiltakozott. Miután János mr., prépost, királynéi alkancellár és András mr., dékán, veszprémi kanonok a kápt. ügyvédvalló oklevelével megjelenve a király előtt a per tárgyalásán a kápt. nevében