Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.)

personaliter, et vigore dictarum literarum procuratoriarum eundem Johannem filium suum, sponte obligarunt coram nobis. Dátum in Wysegrad, in festő sancte Trinitatis, anno Domini M° CCC° L

m

o octavo. 1358. máj. 27. Er. két egyező példányban, mindkettő papiron, hátlapján kerek pecsét maradványaival. N. Muz. Kállay lt. 123. 1358. május 27. Az erdélyi káptalan előtt egyfelől Haranglábi Pál fia Mihály, másfelől Bezther fia Domokos leánya Anna. Gálfalva, Gyertyános és Harangláb birtokokban osztályt vallanak, [Nos capitujlum ecclesie Albensis Transsilvane, significainus tenore presentium quibus expedit universis, quod nobili viro Michaele filio Pauli de Ilaranglab ab una parte, ab altéra vero nobili domina Anna nomine, filia Dominici filii Bezther [de eadem Haranglab, coram nobis personaliter constitutis, confessum extitit] per eosdem pariter et relatum -oraculo vive vocis, quod ipsi propter bonunr pacis et concordie unionem, ut ipsi eorumque successores perpetua pace gratulari valeant, in possessionibus eorum infra declarandis talenr inter se fecissent divisionem et [ordinassent perpetuo duraturam: quod posses]sionem Galfalwa vocatam sic divisissent, quod a parte possessionis Deesfalwa ultra quendam rivulum cessisset eidem domine Anne, a parte vero possessionis Theleg Michaeli antedicto; quandam autem particulam terre usque piscinam . . [possessionem] vero Gertyanos iuxta fluvium Kykellew existentem sic dividentes, quod a parte monticuli Keuuechesholm vocati usque viam que vádit ad kandam (íyg) villám Salfolwa, cessisset ipsi domine Anne, a parte vero feneti antedicto [Michaeli] [quod]dam fossatum inter duas vias usque silvam Felseuthas vocatam communi usui reliquisse(n)t; silvam vero proprius