Tasnádi Nagy Gyula: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis. VII. (1358. jan. 1.–1359. márcz. 31.) (Budapest, 1920.)
tutionem inter se perpetuo velint observare vei ne, ut nostro de iure incumbit officio, legitime requisitos habuissemus, tandem prenominatus Jakus index prelibatam dominam nostram reginam premissa procuratoria auctoritate, ac iam nominati Petrus, Mathias et Johannes se, supradictam concordialem metarum ieambulationem, erectionem et statutionem sine variatione aliquali perhempniter inter se observare velle allegarunt, pluries in nostri presentia replicando. In cuius rei memóriám firmitatemque perpetuam presentes literas nostras privilegiales, pendentis et authentici sigilli nostri munimine roboratas duximus concedendas. Dátum in Wissegrad, vigesimo die reportationis seriei premissorum, anno Domini M nlf> CCC m o quinquagesimo oct avo. 1358. máj. 27 Er. hártyán, zöld selyemszálakon függő ép pecséttel. Az oklevél külsején későbbi kézzel: Super divisione et metarum erectione VI C iugerum terrarum, ex quibus II C iugera Nicolao filio Dominici, et residua 11II c iugera filiis Farkasü. Orsz. Lt. (Mon. Pos.) dipl. oszt. 4714. — Megvan a pozsonyi káptalannak »Blasius filius Mathie dicti Farkas de Magyar« kérelmére 1401. ápr. 29-én kiadott átiratában is, u. o. (Mon. Pos.) dipl. oszt. 3778., egyszerű mása u. o. 24808. 122. Visegrád, 1358. május 27. László veszprémi püspök, királyi titkos kanczellár előtt Bíri Tamás, valamint felesége és fiai: László, János és Fülöp, Szabolcs vármegyéijen fekvő oszlári (eszlári) birtokrészöket Nagysemjéni Istvánnak vallják zálogul. Nos Ladislaus dei et apostoliee sedis gratia electus confinnatus ecclesie Wesprimiensis, auleque reginalis cancellarius, comes capelle et secretarius cancellarius domini Lodovici eadem gratia regis Hungarie, memorie commendamus, quod Thomas de Biry et Ladislaus filius suus pro se personaliter, et pro Johanue filio eiusdem Thome cum literis nostris procuratoriis, et pro domina consorte eiusdem ac Philippo filio ipsius Thome absque literis procuratoriis, quorum honus et gravamen in facto infraseripto super se assumpserunt, in nostii presentia comparentes, confessi sunt viva voce, quod ipsi possessionariam
