Mathiae Corvini Hungariae regis epistolae ad Romanos pontifices datae et ab eis acceptae. Mátyás király levelezése a római pápákkal. 1458–1490. (Budapest, 1891. Mon. Vat. Hun. I/6.)

April második felében Rómából futár érkezett Budára, hová az udvar időközben átköltözött. Kimerítő emlékiratot hozott, mely a szentszéket Mátyás király vádjai és szemrehányásai ellen tárgyilagos higgadtsággal oltalmazza.' A legátus közölte azt a királyival, ki ismét hosszú beszédben igazolni igyekezett álláspontját. Elmondván, hogy a csehországi hadjáratban milyen nagy áldozatokat hozott a kereszténység ügyének, kijelenté, hogy most is hajlandó hasonló buzgósággal szolgálni a szent-széknek. A török herczegre vonatkozólag így nyilatkozott: «Non nego, quod ego fecerim instantiam magnam pro habendo illum, tum pro communi causa Christianorum et religionis nostrae, tum quia est ille mihi sanguine junctus, prout saepe audistis, et mater et soldanus (Aegypti) pluries me ad hoc requisiverunt; tum quia semper desideravi istam expeditionem, et si inimici mei non turbassent me, jam vidissent Christiani, quid ego fecissem! Sed ego habeo magnas gratias domino sanctissimo, pro eo quod sua sanctitas seribit, quod ad commune bonum et communem quietem quaesiverit eum apud se detinere. . .» A Velenczével való kibékülésre is hajlandónak nyilatkozott. «Credat sua sanctitas — így szólt többi között, — quod ego non sum male contentus, quod Veneti habeant confoederationem secum. Sed scio, quod Veneti propter istam confoederationem ita superbiunt, quod putant, quod omnia possint facere, et omnes possint spoliare, postquam ipsi sunt confoederati cum domino sanctissimo. Pro Deo ego supplico domino nostro, quod dignetur sua sanctitas etiam cum Venetis ita disponere, quod ipsi velint et debeant esse mihi boni vicini et servare mecum bonam amicitiam, sicut ego semper feci cum eis. . .» «Quod de Anconitanis sua sanctitas loquitur — folytatá, — sciatis domine legate, quod Thomae Dragíi dedi amplissime in mandatis, quod si sua sanctitas assecurat me, quod pro ista causa nihil faciat contra Anconitanos: quod Thomas Dragíi faciat omnia, quae sua sanctitas mandat .. . Et potestis domine legate pro certo affirmare suae sanctitati, quod ego libentissime in isto negotio Anconitanorum omnia volo facere, quae sua sanctitas mandat. . .» «De rege Neapolitano dominus sanctissimus fecit, quod Veneti 1 Theitiernél II. k. 530—34. 11.