Acta legationis cardinalis Gentilis. II. Gentilis bibornok magyarországi követségének okiratai. 1307–1311. (Budapest, 1885. Mon. Vat. Hun. I/2.)

AZ OKLEVÉLTÁR ISMERTETÉSE FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ-tól A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJÁTÓL. GENTILIS bíbornok magyarországi követségére vonatkozó íratok lehetőleg teljesen összegyűjtve a jelen kötetben adatnak át először a történettudomány használatára. Ha találkozunk is régibb kiadásokkal, melyek azok közül egyet-mást (többnyire hibásan) közzétettek: mindezek azonban csak a maguk czéljának megfelelő iratokat vették föl gyüjteményökbe, és GENTILIS egész magyarországi működésének föltüntetését nem tartották föladatuknak. Az Annales Ecclesiastici óriási vállalatának szerkesztői GENTILIS követségének felemlítése mellett csak az általa kiadott országos érdekű zsinati határozatokat közölhették. A nagyszabású mű egyéb részletekre kitérést nem engedett. Ugyanezt tette a magyar zsinati határozatok kiadója PÉTERFY is, ki azonban már egyes közjogi fontosságú okiratokat, mint a Károly királylyá választásáról szólót, közölte munkájában. FARLATI csak azt vette tekintetbe, a mi e követség irományai közül Illyriát, Dalmátiát s a régi Horvátországot illeti, s e tekintetben nagy munkáját valóban lehetőleg teljessé tette. Előnye még az is, hogy kiaknázta a dalmát városoknak és egyházaknak akkor még el nem pusztult és gazdagságukban meg nem fogyatkozott levéltárait; úgy hogy GENTILIS bíbornoknak, mint az apostoli szent-szék magyarországi követének, legelső ténykedéséről Dalmátiában nagyrészt az ő munkája ád felvilágosítást. KOLLER a pécsi püspökség történetében közrebocsátotta a vatikáni könyvtár és levéltár adataiból mindazon irományokat, melyek e követség idejéből megyéjére vonatkoznak, vagy a melyekben az akkori pécsi püspök említtetik. A legelső, ki hazánkban általános szempontból tette a GENTILISlegatio actáit közzé, BATTHYÁNY IGNÁCZ erdélyi püspök volt. A «Leges Ecclesiasticae» harmadik kötete, mely sok idővel szerkesztőjének és kiadó-