Thallóczy Lajos–Hodinka Antal: A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527. (Budapest, 1903. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 1.)

iratából másolt irattal megtoldott ( . . . kod ratnoga ministarstva u Becu, odakle povadili veánu priobéenih spisa . . . Za podpunu moje publikacije dodao sam jos nekoliko komada, izpisanih iz tajnoga dvorskoga arhiva, iz sbirke ces. bibliotéke u Becu . . . Napokon prilozih jos nekoliko komada iz zem. archiva u Zagrebu i u Gradcu, zatim íz arhiva nadbiskupskoga i kaptolskoga, te arhiva generalkomande u Zagrebu, pa i iz sbirke pisáma jugosl. akademije, cemu joste dodah dosta spisa iz svoje vlastite sbirke . . . i. h. V. és VII. 11.) «Spomenici Hrvatske krajine» (A horvát végvidék emlékei) czímen a Mon. Slav. mer., XV. és XX. köteteiben; a gráczi TL. iratait «Prilozi za poviest Hrvatske XVI. i XVII. vieka iz stajerskoga zem. arhiva u Gradcu» (Adalékok Horvátország XVI. és XVII. száz. történetéhez a gráczi tart. levéltárból) czímen a Starine XVII. és XIX. köteteiben; és végül a bécsi KPL.-ban talált 39 oklevelet a «Spomenici» függeléke gyanánt a Mon. XX. kötetében adta át a közhasználatnak. (Posljedak moga potrazivanja u . . stajerskom zem. arhivu priobcujem u «Starinah>, docim ovdje . . . donosim . . . gradje . ... iz sbirke sliizbenih akaia, sto ih hrani c. k. ratno ministarstvo u Beái, i. h. V. 1.) Lopasic ezen 3, illetve 2 oklevélgyűjteménye távolról sem egyforma értékű munkálat, sőt még az egyedül számbajöhető «Spemenici»-nek is mert a «Prilozi» csak regesztákát hoz — jóval alább kell szállítanunk az értékét annál, melyet neki czíme után tulajdonítanunk kellene. Lopasic a horvátok legjobb monographusává nőtte ki magát. Volt érzéke a jog és a gazdaságtörténeti momentumok iránt is, c.e nem volt meg benne a kellő fegyelmezettség, a minek következtében két súlyos hibát követett el. A KPL.-ban ráakadt az egykori belső ausztriai (Innerösterreich) vagy gráczi hadi tanács iratainak «Croatica» és Vindica» jelzet alá foglalt maradványaira, s ezt a kezébe esett anyagot aztán mindenestől piaczra dobta, mielőtt a tárgy történetének minden egyes részletével tisztába jutott volna. A még érintetlen tárgyról talált szűz anyag megtévesztette. (Maga mondja: Zaliha arhivahiili spisa kod. ratn. min. a Becu, [koja] se nalazi uz druge dragocjene ostatke nekadasnjega ratn. vieca