Thallóczy Lajos–Hodinka Antal: A horvát véghelyek oklevéltára 1490-1527. (Budapest, 1903. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 1.)

u Pragu u storaj registraturi drzavn. ratn. min. kao ostatak arhiva obstojaloga nutarn. austr. ratn. vieca u Gradcu, slabo je doslije poznata i strukovnjakom, a tesko da jti je iíko ogledao i prouHo. I. h. V. 1.) Az uszkókok letelepítése Sichelburgba a horvát történetnek egyik epizódszerű fejezete, a melynek saját külön okleveles anyaga magában véve is szép feladatául kínálkozott az ő kutatási buzgalmának. De nem maradt mellette, hanem a sichelburgi kerületen kívül kiterjeszkedett a horvát és a sziavon véghelyvidékre is. A «Spomenici» ilyenformán zagyvalékgyűjtemény, mely a kitűzött tárgy históriai értékelése, sok helyütt tudása nélkül van szerkesztve.

1 Ez a Lopasic egyik hibája. A másik meg az, hogy sokat markol s mégis keveset ad; nem nyújtja sem a sichelburgi kerületnek, sem a horvát, sem pedig a sziavon végvidéknek a teljes, kimerítő oklevéltárát. Alapos kutatás helyett fölözött. A KHL-ban a gráczi hadi tanács «Vindica» és «Croatica» csomagainak 2 az átnézésével be is fejezte a kutatásait; a többi sorozatokat jóformán megsem nézte. A Schriftenarchivból, a mint a Schriften-Abtheilungot nevezi, a melyben, mint mondja, körülbelül 1Y* millió irat van, 1577-ig csak n é h á n y oklevelet közöl, (= Priobáijeui nekotiko spisa izdoba,dok josne bje§e preuzeo nadvojvoda Karlo obranu Krajine), de ezt is tévesen állítja, mert azon 1—25 drb. oklevél közül, melyet az 1577 előtti időre nézve e lvtárból közzé tesz, egy sincs a Schiften-Abtheilungból. A K(özös) Á(llam) L-t alig vette figyelembe ; a KPL-ban csakis a 15.399. sz. «Zengg und Yenedig betreffend, raubereien der Uskokken und Ttirkischen kundtschafter» föliratú csomagot nézte át (ebből való a tull. eml. 39 drb); a gráczi TL-ban pedig csak az 1—3, 6, 7—10, 13, 14, 16, 17, 22, 23, 26—28, 30, 33, 36, 37, 39, 40, 42—46, 48, 58, 60—65, 69, 75 1 Erre nézve csak azt említjük meg. hogy egyetlenegy kelet nélküli levelet sem közöl, pedig a királyhoz intézett folyamodások, jelentések, levelek többnyire kelet nélküliek. 2 A «Croatica»-k 1577-tel, a «Vindica»-k 1579-el kezdődvén (ezenkívül csak egy 1566-ton kezdődő registrum van meg), a gráczi hadi tanács iratai között a horvát véghelyek 1527—1577 közötti történetére nincs is anyag.