Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

bír, mert ezen az alapon közelebbről meghatározhatjuk az országnak egykori határát, s nyomon követhetjük a gyepűn belől végbement telepedéseket: locatiókat. Anonymus emlegeti a gyepüket és az orosz és a Meszes kaput. Az oklevelekből pedig megismerjük a pozsonyi kapút. A határjáró levelekből azután elég pontosan megállapíthatjuk magát a gyepűt. Északon Lengyelország felé meg is van már állapítva. Itt külön őrség volt saját őrnagy (major) alatt. A Pozsonytól délfelé húzódó gyepűnek ugyancsak külön őrsége volt, szintén saját őrnagya alatt. Ez a túladunai Őrség sokáig megtartotta szervezetét.« Ha e vonalat déli irányban követjük, megtaláljuk a sziavon gyepűt. Egy 1280. kelt oklevélben (Tkalcic, Mon. Zagr. I. p. 206.) Iván, Iriszló fia, oklicsi ispán a czisztercziták Szamobor körül fekvő brezoviczai sz. Mária egyházának sz. Ilona egyházát körülvevő birtokát adományozván, annak határ-leirásában indagot és egy Telük nevű porta indaginist említ. Sz. Ilona egyháza ma kis falu Szamobor fölött a Bregana felé vezető úton. Sz. Ilona és Bregana között van Lug helység. Igaz, hogy az oklevél nem porta regniről, csak porta indaginisről beszél, mind a mellett alig lehet kétség, hogy a szomszéd Krajnából: a gurki mezőről a két hegy közé szőrűit Száva mentén ez volt az egyetlen bejáró, melynek már a terep viszonyainál fogva is elzártnak kellett lenni. A mai határ pedig tényleg Lug fölött a Bregana mentén vonúl végig. A Bregana azonban, mint Oklevéltárunk (XXI. sz. oki.) bizonyítja, 1283-ban »condam cadebat in Zawa prope ecclesiam beatae Elenae.« Kár, hogy Lipóczvár tartományának határjárásában az indagóról nincs említés, noha a határ ugyancsak sz. Ilona egyháza mellett vezetett a Szávába. Világos tehát, hogy Gercse, az a gyepűn túli vidék, mely kétségtelenül magyar birtok, melyen III. Béla egyházat alapít, mely a XIV. századig a zágrábi püspökséghez tartozik s melynek magyar emléke a XVIII. században él, melynek azonfelül bizonyítéka még az is, hogy a sichelburgi kerület Zágráb-megyének máig része.