Thallóczy Lajos–Barabás Samu: A Blagay-család oklevéltára. Codex diplomaticus comitum de Blagay. (Budapest, 1897. Mon. Hung. Hist. Dipl. 28.)

A gyepün túli rész *) azonban védtelen volt, itt a viszály az idegenek térfoglalása könnyű szerrel mehetett s ment végbe. Békés időben pedig megesett az is, hogy a karantán herczegek, mint Ulrik 1256-ban a topuszkói apátságnál ad ki oklevelet

2) a régi Szlavóniában. III. Béla idejében a viszony feszültté vált, s a pusztítás állandóvá lett. Goriczai Istvánnak a fellépése, akár bírta akkor már Mihot, akár nem, de érthető abból, mert a mindenesetre nagyobb méretű és hosszabb tartamú pusztításokat és a vele járó folytonos csatázásokat megérezte az egész határ s szenvedtek miatta az összes határos nemzetségek. Arra a kérdésre, hogy ki volt Goriczai István, ebből a IV. Béla-féle oklevélből csak hozzávethetőleg következtethetünk. Azt mondja az oklevél, hogy számos rokona és katonája esett el. Ez arra vall, hogy egy csomó nemzetség s egyűttal katona, tehát várjobbágy követte, a miből viszont következnék, hogy várispán volt, vagy a mint Lopasic mondja, goriczai zsupán 3) Meg kell tehát oldanunk, mit ért az oklevél Goricza alatt. Goricha, Gorica, mint topographiai elnevezés sok van; a mai Horvátországban hűsz ily nevű helységet, várost s pusztát ismerünk, egyet a gurkfeldi kerületben magában, azonfelül ismerjük a régi Goricza-megyét s a Goriczai várispánságot. A régi Goricza-megye, eredetileg kétségtelenül zsupa, a Glina-, Korana, Kulpa és Trepcsa közti vidék, közepén a goriczai várral, mely Szluin és Sztenicsnyák között állott. Ez a Goricza-megye, a zágrábi püspökség goriczai főesperességének goriczai esperessége, melyben a Goriczai István nemzetsége — mint térképünk kimutatja — bírta birtokait a nemzetségi gr ad vár Sztenicsnyák (Kövesd) alján, melyről később a nemzetség egyik ága előnevét vette. Hogy István, a mihoi német legyőzője, a megye várát Goriczát akár mint várispán bírta volna, akár, ha hívei vagyunk a Pesty-féle ') Krajna nagy részében még akkor sok volt a lakatlan terület, erre vall a gottscheei németek telepítése is. Tangl. az Archív, f. Ot G. XXX. köt. !) Schumi : Archív. I. 46. 3) Cetin 6 1.