Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

gégére) s egyet a város költségén szerel föl a hadjárat tartamára. Ha azonban a király a dalmát hajóhadat (azoknak a városoknak a költségére) mozgósítja, Raguza 10 gályát állít (saját költségére), azonfelül még egyet; a király hatalmában áll bármelyik módját a mozgósításnak elrendelni.

1) h) A király a várost, a rácz király, a bosnyák bán s mindenki ellen megvédelmezi. i) A király a városnak adományozza a Curillatól Stagnoig terjedő területet. j) A király épségben tartja a város szokásait, a szárazföldön lévő birtokok ép úgy, mint a szigetek a város igazgatása alatt maradnak, comest » ex fidelibus regni nostri« választhatnak, kit azonban a király erősít meg. Egyúttal a patriciusi szervezet meghagyatik, a' velenczei régime, alatti állapotok mind megmaradnak — Velencze nélkül, ezenfelül, a király a város területét és birtokát garantirozza. k) A magyar alattvalók s a raguzai polgárok közt felmerülendő jogi esetekre nézve az az elv állapíttatik meg, hogy »actor teneatur sequi fórum rei, nisi persone reperiantur in loco delicti vei contractus, tunc altér alteri teneatur respondere coram iudice loci predicti,« ez elv azonban a halomföldi (Herczegovinai) bosnyák és zetai (Montenegro) lakosokkal ') Ez a passus a krónikásoknál s az oklevélben különfélekép adatik ; Resti (Makusev 402. 1.) azt irja : »se il ré faeesse armata marittima, la repubblica sia obbligata dar a spese proprie da trenta galere in su, (teliát legkevesebb 30-at) una galera a servirlo per tutto il tenipo, che l'armata del ré galere regié stesse in mare (eddig egyezik), e pure se il re faeesse armata delle galere in Dalmazia a spese di quelle connnunitá, li Ragusei in tal caso siano tenuti dare ogni decima galera« (tehát Raguza csak minden 10 gályát állít).