Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. (Szeged, 2006.)
időszak káptalanok konventek összes oklevél hiteleshelyi oklevelek az összes fennmaradt oklevél %-ában 1101-1200 4 0 462 ~ 0,9 1201-1300 2956 514 13886 ~ 25 1301-1400 19173 7196 73260 ~ 36 1401-1500 24247 23819 154499 ~ 31 1501-1526 8727 10502 58874 ~ 33 A hiteleshelyi oklevéladás intenzitásáról a középkor századaiban elmondható, hogy míg a káptalanok esetében a 14. század első fele, addig a konventek esetében a 15. század első fele jelentette a hiteleshelyi munka intenzitásának ugrásszerű megnövekedését. Az ezt követő lassulás elsősorban a káptalanok munkájában mutatkozik meg, míg a konventek esetében ez kisebb mértékű volt. időszak káptalan konvent fennmaradt növekmény fennmaradt növekmény (db) (db) (db) (db) 1201-1250 353 — 26 — 1251-1300 2591 2238 487 461 1301-1350 8358 5767 2188 1701 1351-1400 10605 2247 4940 2752 1401-1450 11366 761 9755 4815 1451-1500 12625 1259 13744 3989 1501-1526 8727 — 10502 — Ennek a tendenciának köszönhetően a 15. század második felétől a magyarországi konventek — legalábbis a fennmaradt anyag alapján — több oklevelet adtak ki, mint a káptalanok, amelyek pedig általában nagyobb presztízzsel, műveltséggel és személyi állománnyal rendelkeztek. 1.4. A hiteleshelyi munkavégzés színterei A hiteleshelyek két nagy megbízói kör számára végezték tevékenységüket, s ennek alapján működésüknek is két fő színtere alakult ki. 2 5 Az egyik csoportot azok a magánügyfelek jelentették, akik különböző jogi természetű ügyeik (adásvétel, elzálogosítás, csere, végrendelkezés, ügyvédvallás, stb.) intézése végett keresték fel e szerveket, amelyektől azután a megtörtént és saját maguk által bevallott jogügyletről írásos, köz2 5 A hiteleshelyekhez fordulók köréről ld. részletesebben: SZENTPÉTERY, 1930. 127-128.
