Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

génye ellen védi; Bagonya unokái. János és György, szinte vásárolnak Semberen 1368-ban; Palásthy Kónya 1358-ban Sásd, Sztracsán, Szeraeréd határain birtokol; 1379-ben Egyházasnénvén a Palásthv-családot birtokban találjuk; 1392-ben Palásthy Péter és Miklós, -anyjuk Kováry (de genere Hunt-Páznán) Anna után, leánynegyedrész czimén Zelént kapják; 1394-ben Kováryak, Terjényiek s Palásthyak közt, mindnyájan, — Kováry Anna Palásthy Jánosnak, Kováry Poholya Palásthy Miklósnak, két fitestvérnek, két leánytestvér nejök, — Páznán-vér levén, egymás közt egyességet kötnek, miszerint egymást kölcsönösen testvérül fogadják, s magvaszakadás esetére, örökötökül teszik, vallják, melynek azonban gyakorlati eredménye nem volt. 1401-ben Perlep és a két Zeche, Barsban Palásthy Lászlónak, Tur, Pográny, Diche falut 1483-ban, 1490-ben Wald, Fogas, Farkas, Yerbócz — Talyéktől — Palásthy Paska Jánosnak birtokában találjuk; ugyszinte 1497-ben Paska János, Siráky, Filpesi testvéreknek saját esztergomi házát — Mária-utczán, mely most Budai-utcza — 200. forinttal megtoldván, Kőkeszit kapja; Palásthy Péter 1498-ban Rakonczán települ s birtokol; — lnáncsfalván Palásthy László Dombay Jánossal 200. frton Zalatnyay Jakab birtokát megveszik és 1505-ben maguk közt felosztják; Palásthy Gergelyt 1502-ben Duló Sófi neje után, Szudon birtokban látjuk; Ondro. Sook, Czabaj, Mosolcz határain Palásthyak birtokolnak; különösen FelsőRakoncza és Keszihócz, Hontban, ahol a család tagjai évről-évre többet és többet szereznek, miglen a két helyen legnagyobb birtokosak nem lesznek; de Palást, Dreno, F.-Rakoncza, Ináncs marad a család