Palásthy Pál, dr.: Palásthyak. 3 kötet. (Budapest, 1890–91.)

Viszályok, erőszakoskodások, gyilkosságok. Hazánk benső életét egyes családok történeti okmányai állítják elénkbe. Nemzetünk benső életét, ennek fejlődését, szokásait, csak a családok okmányaiból ismerhetjük. A nemzet állami történetét, ennek benső története világosítja fel, sőt néha szüleményezi. Mondhatni, milyen volt. mint viselkedett egyik család, ép olyan volt a másik család is; mi történt felföldön, az történt alföldön, Tiszántúl, Dunántul. Egyes adatok az erkölcsöket festik, a vallásosság, a jogérzelem fokát, a birtok viszonyait jelzik, mutatják. Ha iróink valamelyike a vallásos, az erkölcsi, a gazdasági, a pénzügyi, a házi szerek s ruházatok értékes tárgyait, a kereskedés, a pénzszerzés, pénzforgás módozatait, tehát a nemzet benső életét, vagy a kormányzás, igazságszolgáltatás rendjét és szokásait, vagyis a nemzet valódi életének lefolyását, fejlődését, emelkedését, vagy hanyatlását akarná leírni, — mely munkára még soká kell várni, — ezt csak egyes családok fényeiről szóló okmányok nyomain fogja hitelesen megírhatni. Ez alkalommal a Palásthy-családból a durva, mert még nem simított, nem puhított erkölcsök néhány tényeit emelem ki. A 13-ik, 14-ík, 15-ik század az ököljog kora volt. melylvel az egyház és a király századokon át küzdött. Könnyebb volt a szilaj