Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. (Budapest, 1899.)

pökség javait Jakab püspöknek adja át.

1) Figyelemre méltó, liogy a király nem tesz említést arról, liogy az áthelyezésre neki akár folyamodás, akár bemutatás útján befolyása lett volna; továbbá, hogy a püspöki javak átadása körűi a királyi kegyúri jogokat gyakorolni ekkor sem szűnt meg. Lajos király az egyházi javadalmakhoz tartozó birtokok elidegenítésében és cseréjében is kegyúri joga alapján rendelkezett; azonban — mint az ó-budai prépostság birtokainak cseréjénél 1355-ben történt — a pápa jóváhagyásáért folyamodott, s a cserének pápai biztosok által eszközlendő foganatosítása ellen kifogást nem emelt.

2) * Azt, a mit Mátyás királynak a kegyúri jog gyakorlásában követett eljárása ismertetésére könyvemben előadtam, a következő jellemző részletekkel egészítem ki: 1459. július 1-én a király egyességre lép Újlaki Miklóssal, ki. miután Frigyes császárhoz pártolt volt. neki meghódolt. A harmadik pontban kötelezi magát, hogy az erdélyi püspökséget Máté püspöknek visszaadja. Ebből megtudjuk, hogy Mátét, mikor néhány hónap előtt Újlakival a császárhoz csatlakozott, az erdélyi püspökségtől megfosztotta volt.

H) ') Anjoukori Okmánytár. IV. 344. 2) 1355. augusztus 26-ikán kelt okiratában így olvassuk: »Acquisita primitus super huiusmodi permutatione, licentia sedis apostolicae et obtenta, prout patet ex forma bullae, per quam certis regni nostri . . . hujusmodi permutationis requisitio et perfectio a sede apostolica est commissa.* Fejér. Codex Diplom. IX. II. 371. ») Az egyességről szóló oklevél eredetije a Batthyányi berezegek körmendi levéltárában.