Fraknói Vilmos: Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. (Budapest, 1899.)

1472. szeptember 23-ikán a veszprémi püspök lielynökét utasítja, liogy a zalavári apátsághoz tartozó plébánosok íölött bírói hatóságot ne gyakoroljon és őket a netán ellenök alkalmazott egyházi büntetésektől oldja föl.

1) 1473. október 26-ikán Vetési Albert veszprémi püspökhöz intézett levelében megütközését fejezi ki a fölött, hogy, miután Dóczi Orbán budai olvasókanonok és Kornis Mihály veszprémi prépost királyi jóváhagyással javadalmukat elcserélték, a püspök a veszprémi prépostságot másnak adományozta. Meghagyja neki, hogy a cseréhez adja jóváhagyását. »Ellenkező esetben, ha rendeletünk és jogaink megvetésén érünk, gondoskodni fogunk, hogy jogos rendeléseinknek ti és más alattvalóink híven engedelmeskedjetek.

2) 1477. jan. 9-én a pozsonyi prépostot fölhívja, hogy miután káptalanának tagjai botrányos életet folytatnak, kánoni vizsgálatot tartson, ha szükségesnek mutatkozik, a bűnösöket fogsággal vagy javadalomvesztéssel büntesse, és azokat, a kik javíthatatlanoknak bizonyulnak vagy intézkedései ellen fellázadnak, bilincsekbe verve Budára küldje, hol a királyi börtönbe fognak vettetni.

3) 1483-ban a pápát értesíti, hogy a nyitrai püspökséget sok év óta üresedésben hagyta, mivel nem talált megbízható egyházi férfiút, kinek a német, lengyel és morva támadásoktól fenyegetett nyitrai 3) »Cum nos insam ecclesiam Zaladiensem et ad eandem pertinencia, interim videlicet quousque eandem de justo et legitimo providebimus possessore et rectore, ab omnibus impetitoribus . . . defensare volumus.« Zala megye Oklevéltára. II. 596. ') Eredetije az országos levéltárban. !) Magyar Sión. IV. 861. b*