Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)

A Máriássyak és a Szepesség. A tudomány mai eszközeivel már nem tudjuk eloszlatni azt a homályt, amely a Máriássy család eredetét szemeink elől eltakarja. Tekintetünk, a kutató éles szeme nem tud a XII. század ködén áthatolni és ma már nem tudjuk megmondani, hogy vájjon a Máriássy család őse, az a Gala, akit V. István királynak 1270ben kelt (és Karácsonyi szerint hamis

1) oklevele emlit először, honnan, mikor származott a Szepességbe, sőt még azt sem tudjuk, hogy vájjon ő e az első a családból, aki a Szepességben megtelepedett? annyi azonban tény, hogy ez a Gala a történelem szinterén első felbukkanó tagja a családnak

2) és ettől az őstől kezdve *) Karácsonyi: A hamis, hibáskeletü és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. 24. és 30. lap. -) Azok az állitások, amelyeket Kayser vetett fel a >Compendium históriáé familiae Máriássy de Márkusfalva* czimű 1803-ban Pozsonyban megjelent míívecskéjében, hogy t. i. a Máriássy család a Tribu (?) vagy Lehel nemzetségéből származik, azután, hogy már Szent László király a Máriássy családnak várépítési engedélyt adott, (mert t. i. az 1284. évi junius 24-én kelt datálatlan oklevelet, melyei tehát IV. László király adott ki, Szent Lászlónak tulajdonították) és hogy ennélfogva a családnak 1198-ban Márkusfalván, más néven Szent-Mihály-Uron már vára lett volna stb. stb., amint ezt Kayser említett művecskéjében előadja, mind a mesék világába tartoznak. Mert hiszen a SzentLászló féle oklevélről kiderült s immár nyilvánvaló, hogy azt IV. vagy Kun László király majd nem 200 esztendővel később adta ki, s ma már nem tudjnk megállapítani, hogy ki az a .Miklós fia Miklós, a ki az oklevélben a várépítési engedélyt elnyeri. Az 1198. évi oklevélről, amelyet állítólag Imre király adott ki és a melynek szövegét Kayser müvecskéje 19. oldalán közli, kiderült, hogy hamis, a mint azt Karácsonyi már idézett művében megállapította. Nagyon természetes, hogy így megdől minden, amit ezekre az adatokra támaszkodva Hradszky: Szepesvármegye a mohácsi vész előtt czimű dolgozatában (főként Kayser müvecskéje és adatai alapján) Márkusfalváról és a Máriássyakról elmond, (Ld: A Szepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyvei IV. kötet 67. lap.) és mesének tekintendő az is amit Kayser után, ennek helytelen vagy hamis forrásai felhasználásával ugyancsak Hradszky a Szepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyvei 1. kötetében, a 79. és köv. lapokon Márkus vár