Iványi Béla: A márkusfalvi Máriássy család levéltára 1243-1803. I. (Lőcse, 1917. Különlenyomat a Közlemények Szepes vármegye multjából)
IV. Béla király Márk ispán fia Batiz ispánnak érdemei jutalmául adja a Szepesmegyében, a Tartol hegy alatt, a Poprád és Verezviz közt elterülő Csetenye nevü lakatlan erdőt és a mennyiben e földterületre népet telepítene, azoknak szabad plébános választási jogot ad és őket a szepesi ispán birói joghatósága alól kiveszi. Eredetie hártyán, alul selymen füfrgő pecsét töredéke. Átirja 1582. február 16-án Rudolf király, a vörös kötéséről Liber Rubernek nevezett oklevélben. Levéltári száma: 2, illetve 463. Kiadták: Bárdossy: Supplementum analectorum terrae Scepus. 98—105. 1., Fejér: Codex dipl. IV. 3. 185—188. 1., Kayser : Compendium historae familiae Máriássy: 20. lap. 4. 1270. (— — Dátum per manus discreti viri magistri Benedicti prepositi Budensis, aule nostre vicecancellarii, anno Domini MoCCo septuagesimo.") V. István király előtt „Marcus filius Gala de Seps" és ennek fiai Batiz, Miklós ,.Petrus dictus Dond" és Márk Galának két legidősebb és királyi engedéllyel vagyonszerzés czéljából külföldre távozó fiával egyezséget kötnek. Átirja 1282-ben IV. László király, illetve 1313. augusztus 24-én a budafelhévizi convent. Levéltári száma: No. 9. Ugyanezt átirja 1582. február 16-án Rudolf király a Liber Ruberben. Levéltári száma: 463. Kiadta: Fejér: Codex dipl. V. 1., 48. 1. Erről az oklevélről, továbbá a IV. László király által ezt átiró és megerősitő 12:82. évi oklevélről is Karácsonyi azt állítja, hogy hamis. 1) Karácsonyi V. István fenti oklevelét azért tartja hamisnak, mert a királyi vicekancellárt aradi prépost helyett budainak irja és Joachim tótországi bánt egyszersmind tárnokmesternek. Ilyen „baklövéseket V. István kancelláriája nem követhetett el" mondja Karácsonyi, a ki végül kijelenti, hogy az oklevél nyelvezete a XVI. századra mutat. A mi Karácsonyi állításait illeti, tény az, hogy Benedeket, a király vicekancellárját az oklevél budai prépostnak irja, de már Joachimnál meg kell jegyeznünk, hogy ilyen nevü tárnokmester 1270—72 közt tényleg volt, 2) bár más részt igaz az is, hogy épen ebben az időben (1270—72. körül) a tárnokmesterek névsora zavaros. (Egyszerre három is szerepel, u. m.: Egyed, Erneus és Joachim!). Nézetem szerint tehát V. István kancelláriája talán mégis csak jobban tudta, hogy kinek mi a tisztsége s a baj ott lesz, hogy talán inkább mi nem ismerjük ma pontosan az akkori tisztviselők névsorát. Emiatt tehát még lehet az oklevél valódi is. A mi már most az oklevél nyelvezetét illeti, lehet, hogy abban olyan kifejezések fordulnak elő, a melyek a XVI. században is Karácsonyi: A hamis hibáskeltii és keltezetlen oklevelek jegyzéke 24. és 30. lap. -) Orsz. Levéltár: Liber dignit. saec. 104. lap.
