Mihályi János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. (Máramaros-Sziget, 1900.)

existens dicte civitati Thechew remanserunt. In cuius quidem prati exitu iungit unam viam iuxta quam a parte ipsius prati est una meta terrea, et in eadem via versus dictam plagam Septemtrionalem iuxta fluvium Thechew currendo venit ad locum ubi fluvius Keserewpathakawyze cadit in ipsum fluvium Thechew ubi est una meta terrea, et in eodem fluvio Thechew supra, contra meatum eundem transeundo iungit locum ubi duo fluvy Thechewvyze coniunguntur ubi mete ipsius possessionis Bedewhaza a metys dicte civitatis Thechew separantur. Et de unde rursus dictam plagam orientalem reflectando currit, quoddam commune Berk prope montem Rekewnayavahege adiacens de quo in quendam calwosum monticulum vulgo Pod vocatum descendendo, et de eodem monticulo similiter gradatim descendendo iungit quendam fluvium lacosum, et currendo in eodem cadit in fluvium Tharazwyze

4) nuncupatum, inquo fluvio versus proallegatam plagam meridionalem deorsum transeundo intrat iterato in dictum fluvium Ticie,

3) et currendo versus plagam occidentalem in eodem venit rursus ad priorem locum ubi inceperat et ubi terminantur. In cuius rei testimonium perpetuamque stabilitatem presentes contulimus sigilli nostri munimine roboratas. Presentibus tamen Nicolao preposito Iohanne Custode, Martino Cantore, dominis Dominico de Wyvar, Petro de Zemlen ; Dávid de Zabouch Iohanne de Patha, alio Iohanne de Borsod, Petro de Hewes Archidiaconis et alys multis. Anno domini Millesimo CCC° XXX sexto, regnante Carolo illustro Rege Hungarie, Chanadino Strigoniensi, fratre Ladislao Colocensi Archiepiscopis, et domino nostro venerabili patre N. dei et apostolica gracia Episcopo Agriensi existentibus.

5) !) Drág és Drágus ugyanazonos elnevezések, mindkettő meg felel a görög Philemon névnek, s a Dragus név képzése analóg a Dánk — Dankus Marc—Márkus nevek képzésével. Minden valószínűség szerint az itt emiitett Dragus ugyanazonos Moldva ország hasonnevű alapitójával és első vajdájával, ki ott 1359—1360. években uralkodott. Őt ezen okirat a király szolgálatában levőnek vagyis nemesnek emliti, ép ugy mint az 1353. évi okirat Istvánt és Jánost a Juga máramarosi vajda fiait. Drágus előkelő és vagyonos férfiú volt, jószágainak egyike Bedő ma is a vármegye legtermékenyebb birtokainak egyikét képezi ; más adatokat róla eddig elé nem találtam, mert okleveleit Moldvába magával vitte s egyedül ez maradt itt, mely Bedő határai leírását tartalmazván, arra a falu birtokosainak szüksége volt ; fiától Szász vajdától unokája volt Drág mester és elég példa van arra, hogy az unokák nagyatyjuk nevét viselik, miként az 1317. évben emiitett Gyulafalvi Drágusnak fiától Gyulától származó unokája volt Drágus, ez azonban nem lehetett azonos a hasonnevű moldvai vajdával, mert amaz 1359—1360-ban és utóbb is Máramarosban