Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)

Miksa megbízottai, mint állandó tanácsosok legyenek Lajos mellett. Ez annyit jelent, hogy ők csak névleges gyámok, ezek lenni pedig nem akarnak. Másik sarkpontja politikájának az, hogy a diéta ne csak határozzon, hanem gondoskodjék végzéseinek végrehajtásáról is.

1 Követeinek utasítása az volt, hogy a császári oratorokkal egyetértően járjanak el,

2 de Bakóczra is hallgassanak.

3 A május 3-án kezdődő országgyűlésen

4 megjelent lengyel és német követek két ízben is kértek és kaptak kihallgatást.

5 Úgy látszik, uralkodójuk tervezetének előterjesztését fontosabbnak tartották, mint a török békét, azt igyekeztek letárgyalni, ezzel kevésbbé siettek. Az udvar is úgy akarta, hogy ez utolsó tárgynak maradjon, mert attól félt, ha meg lesz a béke, nem szavaznak meg adót. Ezt Bornemisza nyíltan megírta Zsigmondnak.

6 így nem ellenezte senki, hogy a követség előadja megbízója üzenetét. Az üzenetben benne volt az, hogy Zsigmond és Miksa törvényesnek tartják gyámkodásukat. Teszik pedig ezt azért, mert Ulászló először a bécsi találkozáson, azután halálos ágyán is megbízta őket ezzel a tiszttel s ez ellen senki nem tiltakozott. Ez a negatívum az ő jogi alapjuk. Különben is — vélemén3

Tük szerint — kormányzati programmjuk nem érinti az ország függetlenségét, mivel csak abban a mértékben akarnak Magyarország ügyeibe avatkozni, a mennyiben annak belső békéjét s külső védelmét biztosítani lehet; a nemesi szabadságokat nem is akarják érinteni, maradjanak azok úgy, a mint voltak. De hogy gyámságuk tényleg érvényesüljön, két lengyel és két császári tanácsos legyen állandóan a kormánytanácsban és a magyar tanácsadókéval legyen egyenlő a befolyásuk. E fölé a tanács fölé állana egy másik, valami olyan jóléti bizottmányféle. Ennek hatáskörét pontosan körülvonaloznák : gondoskodnék 1 Acta Tomiciana IV. 109. 1. 2 U. o. 108. 1. 3 U. o. 105. 1. 4 Marino Sanuto XXIV. 184., 227., 290. 5 Acta Tomiciana IV. 110. 6 U. o. 116. 1.