Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. (Budapest, 1909.)

Miksa megbízottai, mint állandó tanácsosok legyenek Lajos mellett. Ez annyit jelent, hogy ők csak névleges gyámok, ezek lenni pedig nem akarnak. Másik sarkpontja politiká­jának az, hogy a diéta ne csak határozzon, hanem gon­doskodjék végzéseinek végrehajtásáról is. 1 Követeinek uta­sítása az volt, hogy a császári oratorokkal egyetértően járjanak el, 2 de Bakóczra is hallgassanak. 3 A május 3-án kezdődő országgyűlésen 4 megjelent lengyel és német követek két ízben is kértek és kaptak kihallgatást. 5 Úgy látszik, uralkodójuk tervezetének előterjesztését fontosabbnak tar­tották, mint a török békét, azt igyekeztek letárgyalni, ezzel kevésbbé siettek. Az udvar is úgy akarta, hogy ez utolsó tárgynak maradjon, mert attól félt, ha meg lesz a béke, nem szavaznak meg adót. Ezt Bornemisza nyíltan meg­írta Zsigmondnak. 6 így nem ellenezte senki, hogy a követség előadja megbízója üzenetét. Az üzenetben benne volt az, hogy Zsigmond és Miksa törvényesnek tartják gyámkodásukat. Teszik pedig ezt azért, mert Ulászló először a bécsi találkozáson, azután halálos ágyán is megbízta őket ezzel a tiszttel s ez ellen senki nem tiltakozott. Ez a negatívum az ő jogi alapjuk. Külön­ben is — vélemén3 Tük szerint — kormányzati programmjuk nem érinti az ország függetlenségét, mivel csak abban a mértékben akarnak Magyarország ügyeibe avatkozni, a mennyiben annak belső békéjét s külső védelmét biztosítani lehet; a nemesi szabadságokat nem is akarják érinteni, maradjanak azok úgy, a mint voltak. De hogy gyámságuk tényleg érvényesüljön, két lengyel és két császári tanácsos legyen állandóan a kormánytanácsban és a magyar tanács­adókéval legyen egyenlő a befolyásuk. E fölé a tanács fölé állana egy másik, valami olyan jóléti bizottmányféle. Ennek hatáskörét pontosan körülvonaloznák : gondoskodnék 1 Acta Tomiciana IV. 109. 1. 2 U. o. 108. 1. 3 U. o. 105. 1. 4 Marino Sanuto XXIV. 184., 227., 290. 5 Acta Tomiciana IV. 110. 6 U. o. 116. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom