Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 2. kötet, Oklevelek és levelek 1407-től 1429-ig. (Sopron, 1923.)
Tartalomjegyzék - 472.
Kívül: Den erbren vnd weisen dem , . burgermaister vnd richter vnd dem ganczen ratt der stat zuw Odenburg. Jelzése: Dl. 812. (Lad. IV. et D. fasc. 5. nr. 310.) Vízjegynélküli papiros, zárlatán zöld viaszba nyomott címerpecsét töredékével. 472. 1429. Sopron, okt. 27. Sopron város tanácsa a végrendelet nélkül elhalt Schadendorf Mátyás hagyatéka felett az özvegy és a gyermekek között folyó pert fellebbezés folytán a tárnokmesteri szék elé teszi át. Voluntarie servítutis obediencíam et paratam complacenciam vobis ad augmentum honoris. Potens ac magnífice domine! Vestris insinuamus magnifícenciis, quod unus proborum ex concivibus nostris Mathias Schadendorf felicis recordacionis absque testamento omni ab hoc seculo decessit et post eo tempore elapso nobiscum veniens, dum sedebamus iudicio, causasque cunctorum discucientes, providus vir Thomas Schadendorf noster coniuratus, fratres unacum sororibus ipsorum liberis prescripti Mathie Schadendorf iurídice postulando omnia bona mobilia et immobilia et presertim eciam omnia alia bona immobilia, super quibus littere essent emanate, que inhiberent prenotato Mathie Schadendorf et suis heredíbus, que iure heredítario ex parte patrís ipsorum ipsos concernerent, tenere et possidere et eis essent devolute. Consurgens honesta domina Elyzabeth vidua prenotati Mathie Schadendorf ex adverso dicens et proponens ex quo, quot prefatus Mathias Schadendorf quondam maritus eius omnia bona sua nulli hominum legasset et testasset, quare merítő et iuris ordine secundum iura civitatis Sopproniensis mobilia et inmobilía in eam essent devolute. Eciam omnia alia bona inmobilia, super que littere non essent emanate, iuxta consuetudínem antiquam et approbatam prefate civitatis Sopproniensis suo modo hereditaríe deberet tenere et possidere condícíone tali, quot medietatem prefatorum bonorum inmobílium, super que littere non essent emanate, precise medietatem prescriptorum bonorum eciam pacífice possidere et vendere iuxta libitum ipsius et aliam medietatem eorundem bonorum, quoad vitám ipsorum, quot in vulgo dicitur leibgedíng, eciam deberet tenere
