Veress Endre: Gyula város oklevéltára. 1313-1800. (Budapest, 1938.)

ELŐSZÓ. Á ^YULA vára és városa az idők végtelenében két alkalommal jutott országos, V J sőt világtörténeti szerepléshez : 1566-ban, mikor török kézre került, meg 1695-ben, amikor az alól felszabadult. E két nevezetes esemény részleteit nagy­jából eléggé ismerjük Békés vármegye történetéből, a gyulai születésü néhai dr. Karácsonyi János kanonok jeles munkájából. Ez — minden fogyatkozása mellett — egyik legkitünőbbike a hazánk ezeréves fennállása alkalmából meg­jelent monográfiáknak. De, bár szerzője éveken át hordta össze anyagát hazai és külföldi levéltárakból, sok becses oklevél és adat maradt rejtve előtte, főleg, mivel határidőhöz kötve kellett dolgoznia, hogy műve a nagy évforduló évében — 1896-ban — feltétlenül napvilágot láthasson. Gyula vára és uradalma történeté­vel különben sem foglalkozhatott benne eléggé behatóan, hisz ez nyilvánvalóan külön kutatást és munkaerőt s e munka eredményeként önálló kiadványt kívánt. Ennek szükségét elsőül — tudtommal — Gyula város szülöttje, dr. Horváth Jenő egyetemi rk. tanár hirdette, még tanulókorában. 1 Mikor pedig Gyula városa elhatározta a város történetének megírását, okleveles részének szerkesztése az ő ajánlatára nekem jutott. Boldog vagyok, hogy e nevezetes munkát a város kitüntető felszólítására (1931 nyarán) elvállalhattam s ekként, mint Békés város szülöttje, magam is hozzájárulhattam szülőföldem múltjának mélyebb megisme­réséhez és ismertetéséhez. Felfogásom szerint ez oklevéltárnak magában kell foglalnia a Gyula vára és uradalma történetét megvilágító valamennyi fontosabb — kiadott meg kiadat­lan — iratot. Mivel azonban Gyula város levéltára az 1801 nyarán kiütött nagy tűzvész következtében porrá égett, feladatomul tűztem ki : visszaállítani (ameny­nyire az emberileg lehetséges) az elpusztult levéltár anyagát, kiegészítve ter­mészetesen olyan darabokkal, amelyek benne soha nem voltak meg, de hozzá tartoznak. Ennek a rendkívüli méretű feladatnak úgy véltem legcélszerűbben megfelelni, hogy Gyula magyar korából (vagyis 1313-tól 1566-ban történt elestéig) minden felkutatható aktát és levelet összegyűjtöttem ; török korából (1566-tól 1695-ig) hasonlóan, még a legcsekélyebbet is, kivált, hogy Gyula várának ez a kor­szaka a legkevésbbé ismert mind a mai napig, miként a rákövetkező húsz esz­1 Horváth Jenő : A történelem és Békés vármegye történelme ; a «Békésvármegye» 1901 április 27-i számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom