Nagy Gyula: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. I. (Budapest, 1887.)

kivú'l még számos más idő-meghatározás is szokott előfordulni, a melynek megoldása az illető okirat helyes megértéséhez okvetetlenül szükséges. A kérdés csak az, hogy ki végezze e munkát: az olvasó-e, vagy a kiadó? Nézetünk szerint a kiadó mindenek felett maga magának tartozik vele, hogy a publicálandó anyagnak még aprólékosságaival is tökéletesen tisztában legyen, annál inkább okleveleinek chronologiájával, a mi nélkül csak félszemmel láthat dolgához, mondhatnánk, vakon másol. Legyen elég bármely ítéletlevélre utalnunk, mely a benne tárgyalt ügy fonalát a haladó meg visszatérő terminusoknak egész hosszú során vezeti keresztül, míg végre «ad praesentes» érkezik; lehetséges-e itt helyesen tájékozódnunk az egyes terminusok idejének pontos megfejtése nélkül? És azt hiszszük, hogy az oklevél kiadója, miután e fáradságon maga átesett, csak kötelességét teljesíti, ha attól az olvasót lehetőleg megkímélni igyekszik. Ezt tartók szem előtt, midőn az oklevelek kelte idején kívül a többi chronologicus idő-meghatározásokat is, megoldva, a lapok szélén mindenütt feltűntettük. A rubrumok, elül a kelettel, a közlemények rövid tartalmi kivonatát adják magyar nyelven; a végül álló jegyzetekben pedig az oklevél alaki és anyagi leírása, provenientiája, s egyéb külső körülményei foglaltatnak. Másnemű észrevételeink, utalásaink egyik okiratról a másikra, rendszerint * alá tett jegyzetekben találhatók. A betűsoros név- és tárgymutatót (index) mennél teljesebbé, s minden szempontból kimerítővé tenni törekedtünk. így p. o. a nádorok, országbírák, püspökök, s más méltóságok és hivatalok viselői nemcsak saját nevük alatt külön külön, hanem collective, hivataluk czímén is fel vannak véve korrendben; míg az egy családhoz tartozó személyeket, mint p. o. a Nagymihályiakat, inkább genealogicus csoportosítással adjuk ugyanazon schema alatt. Ennyi röviden, a mit oklevéltárunk szerkezetére nézve elmondani szükségesnek ítéltem. A külső kiállítást illetőleg legyen csak megemlítve, hogy gróf Sztáray Antal úr ő méltósága áldozatából hét eredeti oklevél phototypicus fac-similéje és kilencz eredeti pecsétnek a szöveg közzé nyomott autotypiája díszíti, s teszi egyszersmind tanulságosabbá a kötetet. Az oklevelek részint régiségükre, részint diplomaticai értékükre, s részint tartalmukra való tekintettel vannak megválasztva. A pecsétek közt legérdekesebb, s a család történetében kétségkivűl becses gr. Sztáray Oklevéltár. I. köt.