Nagy Gyula: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. I. (Budapest, 1887.)

emlék. Nagymihályi János ungi alispán pecsétje 1570-ből, melynek némileg nagyított alakban reconstruált rajza elül a czímlapon is szemlélhető. * * * Szóljunk még néhány szót könyvünk tartalmáról, s a nagymihályi gróf Sztáray család eleiről. Említők, hogy ez első kötet 1234-től 1396-ig terjed. Ezzel az esztendővel szakítjuk meg publicatiónkat, mert forduló pontot képez a Nagymihályiak történetében. Nagymihályi János, György fia, előbb Ung vármegye alispánja, majd főispánja, Mária királyné és Zsigmond király kedvelt híve, számos követségben megbízott embere, a xiv-ik század második felében legkiválóbb alakja nemzetségének. Személye körűi fordulnak meg a család legfontosabb ügyei, nevével vannak kapcsolatban a legjelentékenyebb adományok, privilégiumok, vele emelkedik családja, melynek jogait ébren őrzi és hathatósan védelmezi. E jeles férfiú 1396-ban a nikápolyi harczon elesett. Gyermekei nem maradván, öröksége testvéreire, tekintélye és befolyása azonban, melyet nevének szerzett, csakhamar a nemzetség egy másik ágára szállott. Ezekkel majd később, oklevéltárunk második kötetében találkozunk, most pedig térjünk a dolgok elejére. A nagymihályi gróf Sztáray család «elszakadott — de nem testvértelen — ága nemének». Meg van írva a krónikákban, hogy a honfoglaló magyarság egyik kapitányát Könd-nek hívták, ki a Nyír körűi lakott; fiai Kiicsid és Kopjan valának. Mind a három név török-tatár eredetre mutat.

1 Minket főleg Kopjan érdekel, kiről azt is feljegyzik a krónikások, hogy miután a keresztséget felvette volna, lakóhelyén monostort alapított.

2 Bárki előtt, a ki krónikáink s az oklevelek adatait összeveti, feltűnő 1 Lásd VÁMBÉRY, A magyarok eredete czimű munkájában, 129. 172. 187. ós 188. II. 2 Ké^ainál: Quinti vero exercitus Cund est dictus capitaneus, hic circa Nyr habitavit, huius tilii Cusid et Cupian sunt vocati. — A képes krónikában: Quarti capitanei vocabulum fuerat Cund, cuius filius Kusyd et Cupan. qui prope Nyr fixere sua castra, ibique post baptismum monasterium fundavere. — A po^sonri krónikában: Quartus capitaneus fűit Kund, cuius filius Kysid et Cupan prope Nyr fixit tentoria, ubi post baptismum monasterium construxit. M. FLORIANUS, Hist. Hung. Fontes Domestici. 11. ív. — A krónikáknak a monostor alapítását illető adatát józan értelemmel csak úgy fogadhatjuk el, ha azt nem épen a honfoglaló Könd fiaira, kik alig ha vették még fel a keresztséget, hanem valamely később élt unokájára vonatkoztatjuk, ki szintén a Kopjan nevet viselhette, vagy monostorát e névről nevezhette.