Nagy Gyula: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. I. (Budapest, 1887.)
Kívül: Pro Jakou filio Andree, contra Georgium filium Laurentii, ad octavas Nativitatis beate virginis prorogatoria. Eredetije hártván, zárlatán az országbíró pecsétjének nyomaival. Sexus masc. nro. 21. LXIV. Visegrád, 1335. jul. 8. Pál országbíró meghagyja az egri káptalannak, hogy Szentlélek birtokban, melyet a király a Zaah nemzetségbeliektől elvévén, Székely Gergelynek adományozott, mivel annak egy részére nézve Pósa fia Csató ellent mondott, határt járasson, s eljárásáról jelentést a királyhoz tegyen. Amicis suis capitulo Agriensi, comes Paulus iudex curie domini regis amicitiam paratam. Noverit amicitia vestra, quod Gregorius filius Fabiani siculus, iuxta continentiam literarum vestrarum citatoriarum in octavis festi Nativitatis beati Johannis Baptiste ad nostram accedens presentiam, contra Chothou filium Powsa in figura nostri iudicii proposuit eo modo, quod regia benignitas pro fidelibus servitiis suis possessiones Benedicti magni et Andree filii Georgii de generatione ZAAH, notoriorum infidelium suorum, sibi perpetuo contulisset, et cum ipse feria quarta proxima ante festum Ascensionis Domini ad faciem possessionis eorumdem Zenthleluk vocate, accepto homine regio et vestro testimonio accessisset, et eandem vicinorum et commetaneorum eiusdem universorum legitimis convocationibus factis et presentibus, per veras metas suas et antiquas reambulasset, reambulatamque sibi statui facere voluisset, ipse Chotou in statutione cuiusdam particule terre sibi facienda, a parte possessionis sue Fygey vocate adiacentis, contradictor apparuisset; cuius contradictionis ratione se vellet fieri per eundem informatum. Quo audito, predictus Chotou personaliter exsurgendo, respondit e converso, quod ipsa particula terre in qua ipsi Gregorio contradixisset, ad predictam possessionem suam Fygey vocatam pertineret, quam si ad dictam possessionem suam Zenthlelek vocatam pertinere diceret, extunc mediantibus homine regio et testimonio capituli aut conventus recapiat, quia talem recaptivare posset super qua nullám contradictionem facérét, talem vero recaptivare (non) posset in qua contradictionis velamine sibi obviaret. Unde quia reambulationes possessionum sine homine regio et testimonio capituli aut conventus de iure fieri non possunt, et ob hoc homo jul. I. máj. 24.
