Herpay Gábor: Debrecen szab. kir. város levéltára diplomagyűjteményének regesztái. (Debrecen, 1916.)

teményével, t. i. a diplomagvüjteménnyel ezúttal megkezdjük. Mielőtt azonban ezt tennők, vessünk néhány futó pillantást ennek a várossal együtt sok viszontagságon keresztül ment levéltárnak a történetére. Debrecen sz. kir. város levéltárának keletkezése, a város fejlődésének arra a korára esik, amelyben a város anyagi és politikai értékének nagyobb figyelemre méltatása, királyaink kezében Debrecen városát is egyikévé tette azoknak az értékesebb adományoknak, amelyekkel hazánk előkelőbb és hatalmasabb főurait a maguk pártjára vonni, vagy hűséges szolgálataikat megjutalmazni igyekeztek. Hogy Debrecen városa már a XIII—XIV-ik században tekintélyes lakosságú és földi javakban is meglehetős gazdag város volt, erre nézve az Árpád-kori. — Anjou-kori okmánytárak s az azok felhasználásával készült elsőrangú történeti munkák kétségbevonhatatlan bizonyságokat szolgáltatnak. Mivel pedig azoknak a földesuraknak, akiknek e várost birtokába juttatta a királyi kegy, az volt a legfőbb gondjuk, hogy birtokaikból minél nagyobb adót és jövedelmet szerezzenek, egészen természetes, hogy úgy a maguk, mint közbenjárásukkal a királyok jóakaratából minden lehető módon fokozni igyekeztek a város polgárainak jövedelmi forrásait. Ezért azután valósággal elhalmozzák a várost különböző szabadságokkal és kiváltságokkal s már a XIV. század második felében a földesúri fenhatóság alatt, önálló hatáskörrel ruházzák fel a várost a bíróválasztás és polgárai felett való ítélkezés dolgában.

1 Mindezek az intézkedések, természetesen nem élőszóval, hanem írásban történtek s az idevonatkozó iratok, — diplomák, kiváltságlevelek stb. teszik a magvát a város levéltárának, amely a középkori, vagyis 1526-ig 1 Diplomagyűjtemény: 28. szám. I. Lajos király adománylevele 1361-ről.