Gregorich Mária: A bori és borfői Bory család és levéltára : Családtörténeti és levéltári tanulmány. (Szeged, 1935. Kolozsvári-Szegedi Értekezések a Magyar Művelődéstörténelem Köréből. 27.)
Lampért öt éven át 1289—1294 között az esztergomi érsek és káptalan földjét dúlják. Lampért azután apósának, Forró Péternek halála után beült annak kékkői és gyarmati erődeibe és hadi népeivel rettegésbe tartotta Hont vármegyét. 1290-ben Miklós fia Demeter a Balassák őse megvívta ugyan a gyarmati erődöt, de a győzelem vége nem megtorlás, csak megegyezés lett. A féktelen Lampért pedig kevéssel az egyesség után a sági monostort prédálta fel, amiért 1297-ben Olvár birtokát kellett lekötnie. Hunt-Pázmán nemzetségének Hont vármegye délkeleti részén további két ága: a csalomjai és fődémesi ág élt. Bár az ipolymenti falvak birtokáért közöttük is megindul a per, rossz hírüket nem hallhatta Bory Miklós. Karácsonyi Hont megye régi, törzsökös nemzetségei között említi a Dobák nemzetséget, mely már IV. Bélától kapta a honti várföldekből Palojta, Kőkeszi, Nénye helységeket, vagyis a HuntPázmán nemzetség csalomjai ágának birtokaitól északra eső területet. A bozóki ág északról volt majdnem szomszédja. CsábrágVáralja csak tizenkét kilométernyire fekszik Kőkeszitől. Palojta határában egyébként a Dobák nemzetség a nemkülönben ősi Tardos nemzetséggel osztozik. Bár 1264-ben Pósa fiai, Tardos és Sándor 4 és */ 2 márkáért lemondanak a sági prépostság javára Palojtának keleti, a Kürtös patak felé eső részéről, a nyugati részben még ott ülnek nemcsak Bory Miklós, de még unokái életében, 1337-ben is. A Kacsics nemzetség Ipolybolyk falut vallhatta birtokának, a XIV, század elején pedig Túrban zálogos birtokos. A Gyula-Zombor nemzetség 1297-ig Németi faluhoz formált jogot. Akkor nagy pénzért lemondott róla. A Csák nemzetség is birtokhoz jutott a XIII. század folyamán Hont vármegyében. IV. Béla Palást helység egy részét Csák nembeli Mátéfia Istvánnak adományozta s csak 1288-ban válik meg tőle a család. Bori határában pedig ugyanazon István kap és vásáról 1275-ben földet. A Balassa nemzetség egyik őse, Forró Péter IV. László korában Kékkő várából és gyarmati toronyerődjéből sanyargatja szedettvetett hadi népével Hont vármegye területét. Gyarmat, Aba, Olvár vallhatják a XIII. században uruknak a Balassák később annyira rettegett nemzetségét.
