Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

í). §. Magyarország bányászatára vonatkozó első tudós itások. Ezeket nem a hazai bányavidékekre közvetlenül vonatkozó kútfői adatokból, hanem oly viszonyokból veszszük, melyek a bányászattal csak külsőleg voltak összefüggésben, és így közvetve annak eredményére nézve némi felvilágosítást nyújtanak. Ertjük a kül- és belföldi régi vámlajstromokat, melyek hazánk XI. és XII. századi kereskedését is tárgy azzá k. A Dunavölgy ugyanis nyugat és kelet közt, már régi időktől fogva közvetítette a kereskedést, és pedig nemcsak az átmeneti, hanem a be- és kiviteli kereskedést is. A népvándorlás mozgalmainak lecsillapodása óta e kereskedés vámkövetelések által lett terhelve keleten a byzanczi császárság, nyugaton pedig a frank és később a német birodalom részéről. A keleti vámkövetelésekről azt tudjuk, hogy Simeon bolgár király, közvetlenül a magyar honfoglalás előtt (888. és 889.) a bolgár kereskedőkön Konstantinápolyban történt vámzsarolások miatt, bölcs Leo byzanczi császár ellen hadat indított, melyben az akkor Etelközben (Atelkuzu) lakozó magyaroknak is része volt. *) A vámszedési tariffa egyes tételeit ez alkalommal ugyan nem ismerjük; azonban kétségtelen, hogy e kereskedést a magyarok a honalapítás után szintén folytatták, s hogy szent István magyar király korában az még jelentékeny lehetett. Különben nem igen tudnánk okut, melynél fogva a szent király a magyar utasok, tehát magyar kereskedők számára is, Konstantinápolyban különös ápoldát alapított volna. 2) Nyugaton a frank ok és az avarok közti kereskedés tárgyában, a frank királyok capitularéi állapítottak meg bizonyos szabályokat. 3) A frank birodalomnak elenyészte után e ]) L. Murait Eduárd, Essai de Chronographie Byzauüue , Sz. Pétervár 1855. 469. 470. 11. -) Sancti Stephaui 11 égis Hungáriáé Legenda Maior 11. fej. (End" liclier , Peruin Hungaricarum Monnmenta Arpadiana, Sz. Gál 1849. 147. 1.); és Hartvik : Vita Sancti S tephani Eegis 13. fej. (u. o. 177 1.) 3)Nagy Káró ly 805-ki II. capitularéja 7. és III. capitularéja 9. fejezete (Walter Ferdi nándnál, Corpus Juris Gerni. antiqui II. köt. Berlin 18 24. 204. és 208.11. Perz Monunienta Gennaniae Leges I. köt. 133. sk. 11.)