Varjú Elemér: Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez. I. 1214–1457. (Budapest, 1908.)

gubernátor rendes levéltárnok által kezelteti s hiányait oklevél­másolatok beszerzése által igyekszik pótolni. Hogy mindenkor kezénél legyen, az archivumot átvitette a bonczhidai kastélyból szebeni szállására, a hol az a XIX. század elejéig egy tűzmen­tes, boltozatos, vas ablaktáblákkal ellátott földszinti szobában őriztetett. Az egyre gazdagodó levéltár ez időben szinte észrevétle­nül a család központi archivumává fejlődött. A gubernátor s később utódai nagy tekintélyük révén az egész Bánffy-család iratainak letéteményeseivé váltak; a bárói ágak több tagja teljes bizalommal átadta azokat a családi okleveleit, a melyek nem illettek meglevő birtokjogokat, hogy ily módon mind az, a mi a család történetére, ősi származására vonatkozik, együtt legyen. A közös levéltár kiépítése és kiegészítése legfőképen gróf Bánffy Dénes főlovászmester és báró Bánffy Farkas erdélyi főkincstartó érdeme. Buzgón kutatva családjuk történetét, szo­morúan tapasztalták, minő kevés az, a mit a középkorra nézve a családi levéltár nyújthat. A sajnosan érzett hiányokat oly módon pótolták, hogy feljáratva az ország összes hiteles helyeit, minden családjukat érdeklő régibb okiratot hiteles másolatban vagy legalább bő kivonatban megszereztek. A nagy költséggel járó kutatás és másoltatás nem vezetett a remélt eredményre, értékesebb s használhatóbb adatokat nagyobb számmal csak a két erdélyi hiteles hely s a leleszi konvent szolgáltatott; az ország nyugati feléből majdnem kivétel nélkül a Lindvai Bánffyakat, tehát merőben idegen családot illető másolatokat és kivonatokat kaptak. Végül a családtörténeti kutatások kap­csán báró Bánffy Farkas rátalált az igazi forrásra is, a hol a Bánffyakat és a Lossonczyakat egyaránt érdeklő legbecsesebb okiratok százszámra hevertek: megtudta, hogy a hajdani Los­sonczy-levéltárt a gróf Erdődy-család őrzi. Arra, hogy ezekből az oklevelekből csak néhányat is meg­szerezzenek, Bánrfyék még gondolni sem mertek volna; egyelőre minden vágyuk oda irányult, hogy az őket érdeklő darabok máso­latait vagy legalább kivonatait megkaphassák. Óvatosan kellett a dologhoz fogni, nehogy abba a gyanúba keveredjenek, mintha az egykori Lossonczy-javak visszaszerzésén fáradoznának. A köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom