Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I. 1001-1235. (Pest, 1860.)

nelnii bizottmánya meghagyásában szerencsésen eljárni, ha C z e c h János elhunyt nagy érdemű akadémiai tagnak az akadémiai könyvtár birtokában levő kézira­tai neki nem kézbesítettek, s ha ő más szakférfiak se­gítségét nem remélte volna. Ez utóbbi tekintetben legin­kább két férfi fáradozását kell hálával említenem, kiknek támagatása az Árpádkori Új Okmánytárra nézve igen fontos volt: C z i n á r M ó r és E r d y J á n o s urakat. Czech János első volt, ki Fejér CodexDiploma­ticusa kiegészitése és folytatása végett több évig ok­mányokat gyűjtegetett. Hátrahagyott kéziratai bizo­nyítják, hogy ő ezen irányban fáradhatatlan szorga­lommal eljárt, s hogy kutatásai és vizsgálatai eredmé­nyétől a tudományos világ igen sokat várhatott volna, ha a kérlelhetlen halál őt előbb, mintsem munkássá­gát teljesen kifejthette volna, körünkből ki nem ra­gadja. Mindamellett tehát, hogy ő befejezett munkát, vagy kész gyűjteményt nem hagyott hátra, még is je­len okmánytárunk az ő fáradozásának köszöni tartal­tartalma nagy részét. A tőle származó okmányokra nevének aláírása után mindenki rá ismerhet. Czinár Mór, a pannonhalmi sz. mártoni főapátság tudós könyv- és levéltárnoka, a magyarországi Mona­steriologia kiadója, kit hízelgés nélkül jelenleg a ma­gyar diplomatica főtekintélyének nevezhetünk , már Czech János fáradozásait is különös részvéttel támo­gatta. Szíves részvétével és fontos segítségével moz­dította ő elő az Árpádkori Uj Okmánytár létrejöttét is; s egyedül az ő személyes szerénysége oka annak, hogy e tekintetbeni tudományos szívességét érdem szerint itt nem méltányolhatom. De kivánata azt meg nem tilthatja, hogy az érdemdús férfi terjedelmes és alapos tudománya iránt őszinte tiszteletemet ki ne je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom