Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-03 / 22. szám
Áll ez kölőnösen a számosabb kisközségből alakitott körjegyzőségekre, ahol a jegyző munkaidejéből a többi községek közigazgatásának ellátása sok időt von el különösen most, amikor a háborús közigazgatás számos ágazata a helyszínen való megjelenést követel és a kör központjából el nem látható. A községi törvénynek a községi szervezeti változásokat tárgyaló — és a gyakorlati közigazgatás terén oly ritkán alkalmazott — X. fejezete az Írott jogszabály a fentebb részletezett adminisztratív és háztartási kérdés megoldására. (A jövőszámban folytatjuk.) janlua 3 . ___________________________ A hadi rokkantakat és családjukat, továbbá a hadiárvákat és hadiözvegyeket gondozó szervezet. 12. §. A községi (városi, kerületi) hadigondozó bizottság. A községi (városi) hadigondozó bizottságot a község (város) összes hadigondozói alkotják (7. §. 1. bek.) Törvényhatósági joggal felruházott városban a törvényhatósági hadigondozó bizottság, ha a város nagyobb kiterjedése vagy más ok miatt szükségesnek tartja, a város területét a hadigondozási ügy intézése szempontjából kerületekre oszthatja; ebben az esetben a városi hadigondozó bizottság helyett minden kerületben külön kerületi hadigondozó bizottságot kell alakítani. A községi (városi, kerületi) hadigondozó bizottság elnöke a bizottságot a szükséghez képest ülésre hívja össze. A községi (városi, kerületi) hadigondozó bizottság tagjai egymással tapasztakéböl, tte tapadjon ahhoz valami a fekete földből is, — abból a földből, amelynek göröngyei egy kedves gyermeket rejtő koporsóra zúdultak. Nem csoda, ha a ballada szaggatott, elcsukló hangja tör minduntalan elő leikéből; nem csoda, ha balladáiban minduntalan egy-egy holttest bukkan elő, hisz őt már a holtak jobban érdeklik, mint az élők. S hogy későbben irt balladáiban mindig súlyosabb és sötétebb az a lelkünket megrázó tragikus esemény, amelyet Arany ilynemű müveiben feldolgoz, — e körülmény talán valamelyes összhangba állítható a költőnek eme mondásával: „Az én fájdalmam olyan, mint a nagy teher: minél tovább viszem, annál súlyosabbnak érzem.“ Mert Arany érzékenyebb kedélyű, mint más halandó. „Amit más észre sem vesz, az neki már fájdalom.“ Hogyne fájna hát neki egy életen át mindaz, amit kevésbé érzékeny lélek is keserű megpróbáltatásnak tartana ? I Ez a finom érzékenység, a sok csapás, az álmok honába tévedő erólytelensóge, tó- pelődő kételyei, betegeskedóse szelid mólabut fejlesztenek benne. De nem akar tudni e mélabujáról, nem foglalkozik önzőén saját fájdalmával; keresni kezdi e szomorú földön a megnyugtatót, a vigasztalót, s gondosan fürkésző, mélyreható figyelemmel nézi a világot. Különösen keresi az emberekben azt, amit egyenesen életeszménynek tart: a lelki, erőknek és főkép a lelkiismeretnek harmóniáját, Éi. mennél forróbb a vágya ezen .eszmény után n.'nál jobban lesújtja lelkét a csalódás; a világon, ahol harmóniát keres, a lelkiismeretben legtöbbször végzetes dulakodást, az összeütköző érdekeknek irtózatos harcát látja. S amint ezt tapasztalja, lelkében zajongani kezdenek a balladák tragikus conflictusai. így szt a KÖVÁRVIDEK lataikat közük, a közős fellépést igénylő ügyeket megbeszélik s ha arról vesznek tudomást, hogy a községben (városban, kerületben) olyan gondozatlan egyének vannak, akiknek pártfogóra vagy tanácsadóra van szükségük, ezt a bizottságnak bejelentik. A bizottság, ha a bejelentést indokoltnak találja, megfelelő intézkedés végett, községekben a főszolgabíró utján, az árvaszékhez fordul. 13. §. A járási hadigondozó bizottság. A járás összes hadigondozói járási hadigondozó bizottsággá alakulnak, melynek hivatalból tagjai a főszolgabíró, az öt he lyetlesitö szolgabiró és a járási orvos. A megalakulást a főszolgabíró kezdeményezi. A járási hadigondozó bizottság saját kebeléből elnököt választ, aki a bizottságot általános érdekű, fontosabb esetekben teljes ülésre hívja össze. A járási hadigondozó bizottság egyébként választmánya utján működik. A választmány az elnökön és azokon kivül, akik a bizottságnak hivatalból tagjai, legalább 4 és legfeljebb 10 tagból áll, akiket első alkalommal az árvaszék javaslatára, 3 év tartamára a főispán nevez ki, azontúl, ugyancsak 3 év tartamára, a járási hadigondozó bizottság teljes ülése választ. Időközben a fennt megállapított legmagasabb számig a választmány egészítheti ki magát. A választ, mány elnöke a járási hadigondozó bizottság elnöke, aki a választmányt a szükséghez képest ülésre hivja össze, a főszolgabíró kívánatéra pedig bármikor összehívni tartozik. A választmány figyelemmel kiséri a hadigondozási ügynek a járásban való kezelését, a hadigondozók megválasztására és ezek sorából az egyes pártfogók és tanácsadók kirendelésére a törvényhatósági hadigondozó bizottságnak, illetőleg az árlétnek irodalmunkbán a lelki Catastrophiák művészi rajzai: Arany balladái. Aranynak e müveiben Shakespeare a mestere. Különösen az, hogy oly gyakran léptet fel őrülteket balladáiban, vezethető vissza Shakespeare mü* veinek beható tanulmányozására. Méltó is a tanítvány mesteréhez, azért kapta a „ballada Shakespeare “-je nevet. Különös művészettel tudja Arany az őrültség tüneteit a ballada lüktető szerkezetéhez, komoran nagyoló előadásához alkalmazni. A bűn tudata, a lelkiismeret vádja őrjíti meg a bűnöst; a lelki meg- háborodás legkülönbözőbb kórjeleit idézi elő egy- egy elhibázoit lépés, a szenvedély el nem fojtott heve. Borzalmas ezek között a tépelődő, őrjöngö lelkek között V. Lászlónak és Edward királynak alakja. Szinte látjuk, mily észbontó nyugtalanságban telik el minden percük; az éjszaka álmot nem, csak rómlátásokat hoz nekik, s csak gyötrődésükre, örökös tópelődésükre virrad meg a reggel. S mig a kevésbé vétkes V. Lászlóval csak érzéki csalódásai űznek rémületes játékot, — a lelketlen, zsarnok. Edward királyt a káprázatok láza gyötri; máglyák lángolnak előtte, s e máglyákról az ötszáz walesi bárd elhaló hangjai ha Íja szüntelenül. Mily szánandó Tuba Ferkó kísérteties alakja, amint a holdfényben a tetőkbe kapaszkodik, mig felriadva le nem zuhan a mélységbe. Fölkelti részvétünket a szép Kund Abigél fájdaimas tébolya is, akit lelkének zavara szivszag- gató, önvádoló, nevető dalolásra késztet. S mig Abigél nevet, Ágnes asszony sírva áll a törvényszék előtt. Mert az a vérfolt nemcsak a lepedőre esett, hanem Ágnes asszony lelkére is; onnan pedig ki nem moshatja; s mindaddig, mig lelkén érzi azt a bünfoltot, látja a lepedőn is, s azt hiszi, hogy a 2 vaszéknek javaslatot tesz (8 és 9. §. első bekezdés), a főszolgabírónak hadigondozási ügyekben véleményt ad, javaslatot tesz és neki a hadigondozók felügyeletében segédkezik. A választmány abban az esetben, ha a főszolgabíró intézkedése ellen kifogása van, az árvaszékhez tesz előterjesztési. Városokban a járási hadigondozó bizottságnak megfelelő szerv nem alakul. Hl K E K A hadikölcsön jegyzés ujabbi eredménye. Barna Benő községi jegyzőnél a hatodik hadikölcsönre újabban jegyeztek: Boda Vince 500 kor. Boda Vincéné 50 J kor. Salamon Izsák 200 kor. Nyilván Sándor 200 kor. Silbermán Leopold 50U0 kor. Búd \ Sándor a Telentye 400 kor. Bottyán Telentye 400 kor. Blága Tivadar 200 kor. Buttyán Simon a György Péteré 1000 kor. Gecze Miklós 200 kor. Sátán János asztalos loO kor. Hirsch Vilmos 500 kor. Bottyán Mitru a Vaszaiika 200 kor. Buttyán Péter és Fia 400 kor. Buttyán Simon a Gyuri bácsié 400 kor. Átyim László 200 kor. Buttyáu Jákob 200 kor. Bozó János 200 kor. Stern Ármin 5u0 kor. Bottyán János a Douiniki 200 kor. és Búd Laci 200 koronát. A mar közölt 100.500 koronával együtt a jegyzések összege 112.200 korona. A jegyzések még tovább folynak. Országos vásár. Nagysomkuton a legközelebbi országos vásár junius hó 6 án fog megtartatni. Jegyezzünk hadiköícsönt. Nyilvános nyugtázás. Zommer Edéné folyó évi április hó 28 án 25 konouát. Mól- dován Griga és Lázár Lajos Kálnássy László aljárásbiró utján folyó évi május hó 1 l-én 30 koronát és Tímár György Kálnássy László aljbiró utján f. évi május 11-én 10 koronát, Lautmann Rezső f. évi május 24 én 200 kor. adományoztak a nagysomkuti vereskéreszt- egyiet részére, a mely adományért fogadják hálás köszönetilnket. Nagysomkut, 1917. ju- , oihs 1. Jeszenszky Béla elnök, lepedő megtisztításával kimossa a a i nt o s h a t a t* lant is, Érdekes psychologiai valóság ezeknél a lelki betegeknél, hogy szégyenük zavarukat, s arra törekszenek, hogy önmaguk, de főkóp mások előtt azt elpalástolják, A bonon éjjele rémekkel fogja körül; nappal csak egyetlen fénysugár világit be hozzá, s „Ha ez a kis fény nem Volna, Úgy gondolja : megőrülne,“ A törvényszék előtt magát raegigazgatja. „Nehogy azt higyjók: megbomlott.“ Es mikor a káprázatok, érzékcsalódások kínos próbáin keresztülesik, azzal kecsegteti magát, hogy addig nincs mit félnie a megőrülóstől, mig a szót érti... És jajl nem érti egészen; amit férjéről mondottak, az előtte zavaros. Majd a félelem, hogy börtönébe visszaviszik, könnyekre fakasztja, s ekkor megérlelődik tébolya : hazakérezkedik, mert lepedőjét kell kimosnia. Es ebben a rögeszmében vénül meg. A bűn nyomásától szabadulni vágyó lélek vergődését találván fejezi ki az egész művön átvonuló refrain: Óh irgalom Atyja, ne hagyj el! Rettenetes az árva fiú gonosz mostohájának tébolya is ; s még iszonyatosabb a dühöngő, üvöltöz# Bende lovagé. Valósággal elrémitő az Ün- neprontók őrülete. Az eszeveszetten tivornyázók ördöngés dudaszótól csábítva halálra táncolják ma- gukat. A saját bűnünkbe belebetegedett lelkeknek igazán gyötrelmes bünhődéset látjui eme képekben. Rettenetes a vétek büntetése I S érdekei jelenség az Aranynál, hogy aránylag kis vétséget iszonyú következményekkel állít elénk. Ezt látjuk főkép a Tetemre hívás cimü balladában, ahol Kund Abigél meggondolatlan, tréfás incselkedése öngyilkosságot, őrültséget von maga után. Mindenütt a vétkeknek azt a shakospeare-i mérlegelését és a bűntudat őrjítő hatását, a lelkiismaret couvul- sióit látjuk Aranynál. (Folytatjuk.)
