Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-13 / 19. szám

XV évfolyam Jfagysomkut, 1917. május II 19-ik szám.

KÖZÉRDEKŰ TÁBS\DALMI HETILAP „A NAGYSOMKÜTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYÉ.

Előfizetési ár:

Egész évre . . 8 K Negyed évre . 2 K Fél évre . . 4 K Egyes szám ára 20 fill.

Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő: Barna Benő

Sc«rkeiztőség .<• kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 484

Telefon szám 2.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Uj erőpróba,

A tavaszi napsugár hullatőmegekre süt le az arrasi és aisnei fronton. Prancia- ország és Anglia ifjúsága, szinevirága, ott pusziul el a német állások előtt, mert valahol messze iól fűtött szobában. békés fotelben nagynak nevezett és morldött államférfiak nem akarják meghallani, hdgy ellenfeleik igaz, becsületes békét ajánlanék fel és békeajánlatukat mindannyiszor hivefi, őszintén és becsületesen megismétlik, ahány szor csuk üi ellentáborban nagyhangú ki* áltozások hallatszanak a központi hatalmak annexiós törekvéseiről.

Kétségtelen, hogy az uj tavasz uj eró próbát hozott. A mi békeszeretetünk, béke* hajlandóságunk, csak annal nagvobb elkeseredést vallóit ki az entente államíéríiai- ból, különösen az angolokból és uj erőpróbára gyűjtötték össze seregeiket. Ez az uj erőpróba mar eldőlt. Rohamozhatnak már a franciák és angolok, feláldozhatják népességük újabb százezreit az erőpróba a mi javunkra dőlt el. Ha Qorlicénél Macken* sennek nem sikerült volna harminc k.lo- méier szélességben első napon felgöngyölítem az orosz állásokat, sohasem valósult volna meg az a csodás diadalut, amely Breszt Liikovszkuál és Minszkuél végződött.

A franciáknak nem sikerült és a harctereken az erőpróbának vége.

Most kezdődik újra a másik erőpróba. A gazdasági téren való próba. De most már itt is egyenlő fegyverekkel küzdünk. Étidig csak Anglia és az entente voltak a kieheztcimök. Csodás egyértelmüseggel, ön fegyelmezettséggel viselkedett a központi hatalmak minden népe. Szűkítettünk az 1 igényeinken, lejjebb szállítottuk kívánságainkat, megelégedtünk a kevéssel, amit itthon magunk tudtunk előállítani, de a j kiéheztetési tervet meghiúsítottuk. Pedig ! eddig még nem volt a kezünkben fegyver 1 arra, hogy Angliát megtanítsuk arra, mit jelent a kiéheztetés terve.

De most már van ilyen fegyverünk is, a német tengeralattjáró flotta es a blokád. Angliában mind rémültebben, mind hangosabban sírnak fel a fekete betűk az újság- hasábokon. Mi lesz? Mi lesz? Hiszen a német tengeralattjárók valóban komoly veszedelmet jelentenek. Mar nincs hús, már nincs liszt, már nincs burgonya. Qrófi kastélyok parkjait vetik be véleményekkel, a londoni hires kertekből szántóföldek lesznek,- csak azért, mert a német visszaadta a kölcsönt és mert nincs már élelmiszer. Az az erőpróba tehát, amit mi hivtunk ki a

ééÉiBínninr-nig-iLi-—-■■■ ■ j•><,» ... ir.-i.in>

tengeralattjáróblokáddal, szintén a mi ja, vunkra dőlt el. Anglia megtanulta mi az a blokád és megtanulta, megérezte sokkal jobban, mint mi.

De még van egy harmadik erőpróba. Az anyagi erőpróba. Angliának sikerült Amöi’ifeát belerá; cigálnia erőszakkal a háborúba, Wilson a békeapostol nem is vette észre, egyszerre csak nyakig benne volt a maga keverte mártásban. Amerika beleavatkozott a háborúba, az entente oldalán, íenyegetődzik, nagyhangon beszél és közben százmilliókat ad kölcsön az enténlenak, mert most mar kötelessége, hiszen szövetséges. Amerika az elmúlt évűén már egymásután tagacta meg az entente kölcsönöket, de most nem tagadhatja meg dicső szövetségesének és hozzáillő kársának, Angliának csekeiy néhány száz, vagy ezer miiliócskára rugó kívánságait. Ez is az erőpróbák köze tartozik. Anglia uj pénzt kap Amerikából a háború folytatásához és ezt az uj pénzt, az uj hadsereget is paríroznunk keit nekünk. Ahogy eddig paríroz tűk, fogjuk ezután is. Ahányszor a köz ponti hatalmak államai népeikhez fordultak, megnyíltak a zsebek, meg fognak nyitni legközelebb is, amikor az állam pénzért fog hozzánk fordulni. És ennek a

A lüVÁtmiM“ TÁRCÁJA.

Zsebtolvaj vadászat.

Az alább közölt cikket Leó Heller jó tollú német iró irta, adatai részben előadások, részben saját éleményei alapján épültek.

Hajnalodott, mire hazaértem. Égése éjjel zsebtolvajok utáni vadászáttal voltam elfoglalta, melyen a rendőrkapitány ur szives engedélyévéi részt vehettem. Meg kell jegyeznem, hogy zsebtolvajt fogni nem tartozik a legkellemesebb szórakozások közt. Aki ilyen fajta vadászatra megy, nagy türelemmel kell megáldva lennie, legalább is annyira, mint egy horgásznak.

A rendőrség nagyjából két fajta zsebtolvajt különböztet meg, még pedig : a nemzetközit és a haiait. A nemzetközi zsebtolvaj működése sokkal érdekesebb, kgíöbbnyire előkelő szállodákban laknak, express vcnatoUou utaznak, versenypályákéi járnak és ezeken a helyeken működnek. A néni' zetközi zsebtolvaj elegánsan öltözködik, a világfi összes külső kellékeivel rendelkezik és többnyire több nyelven beszél. Művészetét ott gyakorolja, ahol legtöbb kilátása van ,,zsíros fogásokra.“ Csak a töke k' zelében lebzsel és szeret érit szorosabb

érintkezésbe lépni. A hazai zsebtolvaj már kevésbé válogatós, vagyis ő mindenkitől lop, akihez csak hozzá ér, azt sem bánja, ha az áldozat egészen szegény ember és a zsákmány akármilyen sovány.

Jellemző a zsebtolvajokra, hogy sohasem keveredik más hasonlóak társaságába. Különös előszeretettel tartózkodik elegáns kávéházakban és vendéglőkben, ahol sokat és drágát fogyaszt, de egyszersmind megtalálja áldozatait, egy ügyes fogással belenyúl valakinek s zsebébe és s kiadásait hirtelenóben megtéríti áldozatának zsebéből.

A zsebtolvaj társadalmi ember, ha elvonulta a világtól és remete életet élne, úgy köny. nyen felkopna az álla. Azokra a helyekre jár, ahol nagy közönség van, Szereti az áruházak, * vasúti állomások, villamosmegállóhelyek tömegeit éí hűségesen látogatja a múzeumokat és kiállításokat. Nem mintha müvéizi hajlamai vagy tudás, vágya űzné e helyekre, hanem sokkal inkább, hegy mindennap kedvező mérleggel zárja le üzletét. Hogy utcai csoportosulások milyen örömet okoznak a zsebtolvajoknak, arról igazán nem kell bővebben beszélni.

! A csoportosulás első életfeltétele, mondhatók a zsebtolvajnak a tömeg annyi, mint a halnak • yiz; eleme. Ezért ha nincsen természetes embertorlódás, igyekszik mesterségesen csinálni, Legtöbb esetben nem egyedül, hanem kompanistákkal dolgozik. Miuden jól szervezett zsebtolvajbandá* oak három tagból kell állni. A hatnia vezető maga a művész, aki végrehajtja a kiazemelt áldozaton a műtétet, mig a társaság másik két tagja fedezi és baj esetén igyekszik segíteni bajba jutott társukat. A segítőknek arra kell ügyelni, hogy a zsebmetszői munkája közben ue zavarja Semmi és ha nem tudják megakadályozni egy idegen közbelépését, úgy jellel figyelmeztetik, hogy hagyja abba tervét.

A zsebtolvaj általában nem erőszakos em bér. Ha elfogják, ritkán védekezik csak. Rendesen kár és könyörög, hogy eress/.ók szabadon. Sajnos, nagyon sok ember jószívűségből, meg lustaságból, — hogy a rendőrségre ne citálják be — inkább elereszti. Pedig ezek az emberek nagyon rosszul cselekszenek, a zsebtolvajok bátrabbak és vállalkozóbb kedvűek lesznek, mert mindig arra számítanak, hogy rajtacsipós esetén újra szaladni engedik. A rendőrség ezt tudja és nem tud ellene semmit sem tenni. Meg kellene azokat is büntetni, akik a zsebmetszőt nem adják át a legközelebbi rendőrnek.

A berlini zsebtolvajok között nagyon sok galíciai és orosz zsebmetsző működik és épen ezek a legügyesebbek. Mesterségüket egészen a