Kővárvidék, 1917 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-29 / 30. szám
jjf «* ■ ftauig f imiMd KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP ,,A NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési ár: [•e . . 8 K Negyed évre . 2 K . . 4 K Egyes szám ára 20 fiU. Síarkesztőség.és kiadóhivatal: NaflySOmkilt, Teleki-tér 464 Telefon szám 2. MEGJELENIK MINDEN VASÄRNAP. Főszerkesztő: Pilcz Ede. Felelős szerkesztő : Barna Benő Országos népesedéspolitikai központ. Irra: DrJWéiss Emil, a venerás betegségek elleni országos védőegyesület igazgató- főorvosa. Nézzünk most közelebbről a népesedési politika szempontjából a megmunkálandó terrénumokat. Nemcsak a perferiákon, hanem Ma gyarország leggazdagabb vidékein a gyér mekápoíás szempontjából szomorú kép tá- rui szemünk elé. A nemzet jövője a gyermek és igy az asszanálás nagy munkájánál a kiindulási pont a gyermekmentés. Ha ésszerű munkát akarunk kezdeményezni Magyarország ujj építése terén, a legsürgősebb teendő es talán a legkönnyebben is megoldható íeladat a gyei mekhalandóoág Csökkentése. Nézzünk szét a magyar kis- és nagyközségekben, kérdezzük meg a vidéki orvosokat, mit tapasztalnak ók ! A faiusi parasztasszony csak akkor viszi az orvoshoz gyermekét, ha haldoklik. Sok helyen a falusi körorvos a gyermekgyógyászat terén egyenesen nem is ismer mást, mint haldokló (moribund) paraxist. Fizet egy koronát az orvosnak, a gyógyszert meg sem hozatja és egy emberélet elpusztult. Ha nem vitte gyermekét az orvoshoz, fizet az 187ó. évi XIV. t.-c. rendelkezései alapján 2 korona bírságot és megmenekül minden egyéb megtorló eljárástól. De ha jó szándék vezetné is az anyát és az orvosi segét jókor igénybe is akarná venni, nem tudja ápolni a beteg gyermeket. Fogalma sincs az egészséges ember és a beteg embernek való táplálásról és főzésről. Tudatlanság, közöny, kuruzslás, babona az egész vonalon I Itt már nem elég a gyermek »védelem * szó, hanem a »mentés« a helyesebb, mert a tudatlan, tisztátalan és szegény anyák karjaiból ezrével kell a gyermekeket a jővö nemzedék biztosítása érdekében úgyszólván kimenteni! Ennek a hajmeresztő állapotnak részben magunk vagyunk az okai, mert a népgondozás nálunk alig volt ismeretes. Hiányos kultúránk, csekélyszámu népiskolák tanúskodnak elmaradottságunk, mellett. Ily kulturnivón álló lakosságnak nem lehet már csupán magánjogi akaratokra bizni egy nemzedék jövőjét, állami és társadalmi érdek, a magyar népesedéspolitika jövője kívánja, hogy változtassunk ezen helyzeten szociális, kulturális, higiénikus állami közremüködesel, ha azt akarjuk, hogy a nemzet ezt a nagy háborús pusztítást valaha kiheverni tudja. Lehet-e ily visszamaradt viszonyok és emberekkel neki menni egy nagy népesedési politikának ? Nem 1 Mi a teendő ? Itt előbb állam, de mindenekelőtt társadalmi seg'tséget kell közbeiktatni. Nem elég egyszerűen felvilágosítani avagy ingyen orvoshoz juttatni őket, a pillanatnyi és állandó szociális segélynyújtáson kívül nevelni kell nemcsak a szoptató anyát, de nevelik kell az egész nemzedéket a népiskolától fel a-házasságig, sót azontúl is: emberbaráti, népgondozó és gyermekmentő intézmények megvalósításával. Helyesen mondja tehát dr. Strasser József, jeles szakírónk, hogy láncolatok és kapcsolatok keresése és biztosítása által a kereseti viszinyokat, a hygiénéhez, utóbbi ismét a kultúrához és az ethikához kell köz.lebb juttatni, mind eme segítő tényezőket kzös mederbe terelni és együttes kapcsolatos munkálkodást kifejteni, ha eredményeket akarunk e téren felmutatni, Bizonyos, hogy a népesedéspolitikai probléma megoldása elsőrendű állami feladat, fontos állami érdek. Mégsem lehet azonban mindent az államtól várni, magának a társadalomnak, mindent családnak, az egyes embereknek is meg kell mozdulni és és nemzet-mentő és a nemzet újító építő munkából a maga köteles részét ki kell vennie. Magyarországon eddigelé szinte szokássá vált, hogy előbb mindent a társadalom kezdeményez és csak később csatlakozik hozzá az állam. így kezdték orvosok és emberbarátok az alkoholizmus, a tuberkulózis és a venereás betegségek elleni küzdelmet, a gyermekvédelmi akciót, mig- nem az állam átlátta, hogy sajat érdeke forog itt kockán t. i. az adózó alanyok és a véderő szempontjából megtdvántaló erők biztosítása. Ha már elhatároznók, hogy a nemzet újjáépítő munka megkezdése céljából kimegyünk a falvakba, vájjon pusztán a nézetek és princípiumok hangoztatása elég-e ezen nagy munkához ? Nem ! Várhatunk-e a munkával addig, mig a háború lezajlik, az állam az ő összes pénzügyi és gazdasági ügyeit rende hozza, addig amig gazda' *'* sági .ügyeit rendbe hozáia, addig mig az állam ráér intenzivebben /foglalkozni a néí pesecfés bel ügy elei v#ibNjm!Itt a társadalmi erőkkel és utón kell most a^népesedés politikai előmunkálatokat j megkezdeni és' pedig •-minél*' hamarább, mert nf felejtsük, hogy MagyarorsfSg jövője a gyermekülés ez okból cselekedni kill —^mindent ä gyermekért 1 E pillanatban nem áll módunkban az Összes hadviselő államok ~ által létesített intézményekről részletes beszámolót nyújtani, azonban, hogy csak egyet említsünk, eiégge ismeretesek Franciaország einépte- leueüesi viszonyai, azon Ketsegoeesett törekvést^, melyekkel ott az allam a nőket a szülésre házassági nevelési segélyekkel buzdítani igyekszik. Csupán azt akarom megemlítem, hogy népesedéspolitikai téren, ami az alaposságot és rationalizmusmust illeti, Németország vezet. Már két nagy virágzó egyesület alakult. Az egyik a „Deutsche Geselischaft zur Bevölkerungspolitik,“ melynek székhelye Berlio-Charlottenburg, a másik „Bund zur Erhaltung und Mehrung der deutschen Volkskraft“ székhelye Halle a) fc>. Az előbbinek Popf. Julius Wolf, az utóbbiunk Prof, Abelhalden az alapitója. Az idei termés zár alá vétele és igénybevétele. 13. g. A jelen renedelet alapján átvett, vagy eladott terményekért, amennyiben külön rendelettel magasabb ár, vagy árpótlék kifejezetten engedélyezve nem lenne, — nem köthető ki magasabb vátelár annál, amely az átvétel, illetőleg eladás igéjében érvényben állott hatóságilag megállapított legmagasabb árnak a termények minősége szerint megfelel. Ezzel ellenkező megállapodás az ártöbb- tet tekintetében hatálytalan. 14. §. Búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak és kölesnek, valamint ezek őrleményeinek vasúton, hajón, gépkocsin, tengelyen vagy kézierővel valój szállításra a község határán kívül csak a H. T. ésfannak bizományosa, valamint az élelmezési hatóság van jogosítva. kivételt képez ez alól a termelőnek az a gabonája, melyet egyik községben való
