Kővárvidék, 1915 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-14 / 7. szám

február 14. ! gitletnének, huszáraink gyalog marad* nának. Meg kell említenem még azt a csa­pást is, hogy számos katonai kórházban ragályos betegségek ütvén ki, azok lezá­rattak. Ma ez a tényállás. S ha tömegeseb­ben érkeznének be lovak kiosztás végett, azt úgy a lapokban, mint a szolgabirök utján tudatni fogom, egyben nagyon lekö­teleznének a vármegyei lapok, ha jelen felvilágosításomat átvenni szívesek volná- nak.lnert 250 —300 levelet nem irhatok meg. Végre hazafias kötelességein megem­líteni, hogy hozzám és tudtommal az alts- páni hivatalhoz is, miniszteri leirat érkezett, hogy a közigazgatási hatóságok minden tehető eszközzel akadályozzák meg a ló- kereskedők és lóalkuszok által fenyegető mérvben folytatott nagymérvű lóvásárláso kát, mert nagyobb mérvű vásárlás csak olyanok állal eszközölhető, akik erre az illetékes katonai hatóságtól megbízást kap­tak, s hogy világosítsa fel a gazdákat, hogy ióeiadás céljából közvetítőkkel szóba ne álljanak, hanem keressék a közvetlen érint­kezést a katonai hatóságokkal. ügy tudom ugyan, hogy ezt a rende­letet a szolgabirök kihirdették, de nem ár­tana egy kissé erősebb elenőrzés, mert a kalmárkodás még most is folyik. Hazafias üdvözlettel Domahidy István, a megyei lótenyésztés bizottsági elnöke. HIRE k. Előléptetés. Pályi Bélát a helybeli kir. jbiróság vezetőjét n ki a háború kezdető óta mint népfölkelő hadnagy szolgál, — Ó Fel­sége főhadnagygyá léptette elő. Közgyűlés. Nagysomkut község képvi­selő testületé e hó 7-én tartott rendkívüli közgyűlés — Bai na Benő községi jegyző indít­ványára — Dr. Olsavszky Viktor járási tiszti orvos és kórházi igazgató főorvos érdemeit Jegyzőkönyvileg megőrökiletto és az elhunyt családjainak jegyzőkönyvileg részvétét fe­jezte ki. Ezek után a következő ügyeket tár­gyalta le: A vásárváfnszedési jogot továbbra meg­hagyta Herskovits Mór eddigi bérlőnek és elfogadta a felajánlott részlettörlesztéseket. Lövinger Jakab vendéglőbérlőnek 1915 és 1916. évekre évenként 300 korona ha­szonbért elengedett. Ezeken kívül még több ügyet tár­gyalt le. Gyászesetek. Kővártörökfalusi Indro László volt nagysomkuti főszolgabíró, kolozs­vári ügyvéd január hó 31-én H8 éves korá­ban Kolozsváron elhalt. Temetése február 3-án volt. B u 1 y i és J e k e y Zsigmond volt or­szággyűlési képviselő Geberjéni földbirtokos f. hó 8 án 64 éves korában elhalt. Kitüntetett 12-es honvédek. A hadsereg fő parancsnoksága az október 22-től— 24-ig a Przemysli melletti Magiera-inagaslatért vi­KŐVARVinffiR vott harcokban tanúsított példás és vitéz ma­gatartásukért Kúriák László, Tereli G-'za, Tereli István, Mihalka László, Miczky József. Paulini Géza, Dengyel {.ászló, dr. Gáspár István és Sikolya Bálint zászlósoknak és Szabó István hadapródnalc, Manorik Mihály és Puskás Károly tizedeseknek. Kádár János és Falliuszky József örvezetőknek, Spilka Tó­dor. Kiss István, Király György, Kaposi Fo- renc, Kozsinszki András, Mihalka László, Weiszenbacher Márton, Konti György, Kő­vári György, Szilágyi György, Zbana László, Papp Uliés és Zelenka József honvédeknek, Biró Lipót tizedesnek, Iluczuiyák Mihály, Orosz Péter és Orza János honvédeknek, Szabó Sándor sebesüttvivőknek, (mindnyájan 12 honvédgyalogezredbeliek) a 2. osztályú ezüst vitézségl érmet adományozta. A Polgári Olvasókör közgyűlését f. hó 7-én tartotta, melyeua körvezetőinek a következő­ket választotta meg: Dtszelnőkök : Gr. Teleki Sándor és Mán Lajos orsz. képviselő Elnök: Pilcz Ede. Alelnökök: Dr. Tárcza Aurél és Bultyáu Miklós. H. titkár: Krizsevszky Albin. Ügyész: Dr. Dosza Teofil. Igazgató: Virányi Ferenc. Gazda: Sebő András. Pénztáros: Loy Zsigmond. Könyvtáros: Újlaki Gyula. Ellenőrök: Cseh Károly, Vojth Bogdán, Vé- ber Ferenc. Mányó Márton. Választmányi ta­gok: Foltinek Aurél, Klein Antal, Hlaszny Vilmos, Buttván János bíró, Pályi Béla, Dr. Kovács Mór, Zsilinszky István, Pfeilmajer Si­mon, Kovács Dániel, id. Thun Ferenc, Ve­ress József, Asztalos Gyula. Póttagok: Gá- mentzy János, Pap János, Ungur Ágoston, Derecskéi János. Járvány zárlat alá vett iskolák. A hely­beli iskolák kanyaró miatt ideiglenesen be­zárattak, Újabb rendelet a hadisegély dolgában Teleszky János pénzügyminiszter a liadise- gély kifizetése ügyében újabb rendeletet adott ki. A rendelet szabályozza a segély folyósí­tásának módját és nagyon fontos rendelke­zéseket tartalmaz abban a tekintetben, hogy a hadisegélyre a népfölkelők és póttartalékos hozzátartozói ts igényt tarthatnak, iia a csa- ládfentartók már tiz hete bevonultak. Intéz­kedik arról is, hogy a hadisegélyt élvezők a segélyt elveszthetik, ha munkakerülést lehet rájuk bizonyítani. -\zok is elveszthetik a se­gélyt, akik gyermekeik gondozása körül mulasztást követnek el. A hadisegély dolgá­ban az illetékes községi elöljárósághoz kell fordulni. Moratórium. A kormány a február 1-én lejáró moratóriumot idejében kiadott rende­lettel tovább két hónapra meghosszabitotta. Az aug. 1. előtt keletkezett adósságok tehát tovább pihennek azok kivételével, amelyek már korábban nem estek moratórium alá s amelyek sora az uj rendelet szerint is válto­zatlanul maradt. A leglényegesebb, hogy a kamat e tartozások után is fizetendő s aki még ennek a kötelességnek se tesz eleget, azok serkentéséül a váltóknak 10 százalék tőke perlésére ad jogot a rendelet most már a dec. 1-ig lejárt moratóriumos váltókra. E jog független ugyan a kamatfizetéstől, de pénzintézeteink bizonyára csak a kamatfize­téssel késlekedők ellen veszik igénybe. Per­sze más a helyzet a magánhivataloknál s itt felötlik az a méltánytalanság, hogy a kö­telezvényre vagy épen „irás nélkül* felvett magánkölcsönökre semmi tőketörlesztés nincs rendelve, holott bizony ezeknél még inkább szükség lelt volna bizonyos százalékolásra, tekintettel arra, hogy a magyar nem igen fizet, ha nem muszáj, még ha tudna is és félős, hogy ilyen boldog állapot után, ha majd muszáj lesz: nem tud. Egyházi adókivetés. A helybeli ref. egy­ház vezetősége közzéteszi, hogy az 1915. évre szóló egyházi adókivetési-lajstrom f. hó to-iől kezdődóleg 15 napon át a ref. papi- hivatalban megtekinthető. A kivetés ellen 8 nap alatt a presbitériumhoz leiiet fel eb bezni. Későbbi felszólamlások tekintetbe nem vétet­nek. Nagysomkut, 1915. évi február hó 14-én. Református Egyház Elnöksége. Hadi célokra rendelt fuvarok árának kifizetése. A katonai parancsnokságok, mint a pénzügyigazgatósagok és adóhivatalok meg­kapták a megfelelő utatitásokat s a szóban forgó összegek kifizetésű haladéktalanul meg­kezdhető Varmegyénk alispánja körrendelet­ben hívta fel az illetékes hatóságokat arra, hogy felügyeleti hatáskörökben a legnagyobb erélyIvei és buzgalommal odahassanak, hogy a gazdaközönségnek ez a régi jogos követe­lése lehetőleg mielőbb tényleges kielégítést találjon. A petróleum árának emelkedése A pet­róleum beszerzése még mindig nagy nehéz­ségekbe ütközik. Romániából nem tudunk oly nagy mennyiséget behozni, hogy ezzel a hiány teljesen kilegyen elégítve. A román finomítók sem számíthatlak ilyen nagy szük­ségletre, azonkívül ha bármely mennyiség állana olt rendelkezésre, számolni kell a je­lenlegi szállítási viszonyokkal is. A petró­leummal tehát most nag/on is takarékos­kodni kell, fölöslegesen no világítson senki. Lehet, hogy újabb szállítmányok érkeznek, de kereskedői körökben azt tartják, hogy a petróleum hiány csak akkor szűnik meg vég­leg, ha később a napok hosszabbodásával a szükséglet is kisebb lesz.— A petróleumára jelenleg igen magas, amit valahogyau apasz­tani kellene! A kétkoronás bankjegyek Az Osztrák- Magyar bank a kétkoronás bankjegyek kibo­csátását megszorította, amennyiben ezt a fize­tési eszközt kizárólag a katonai szükségletre kívánja korlátozni, amelyre az eredetileg szánva volt. A polgári szükségletet a bank ezüstforinlosoknak fokozottabb mérvben való kibocsátásával akarja fedezni. Ezen kivüt a bank a kétkoronás jegyeket újakkal pótolja, amelyeket a saját nyomdájában állít elő. míg : az első kibocsátás a bank másirányu elfog­laltsága miatt a magániparra bízatott. A hús kérdés. A Házinyultenyésztők ; Országos Szövetségének (Budapest, Csiilag- : hegy) választmánya ülésén foglalkozott a i német földmivelési miniszternek a mezőgaz^ 1 dasági kamarákhoz intézett leiratával, amely- ; ben fölhívja ezek figyelmét a házinyulte- | nyésztés fontosságára. A háború szükségle­tére ugyanis föláldoztuk marhaállományunk ! nagy részét s igy előreláthatólag nagy hiány fog beállani a húspiacon. Mig a marha csak 4 év múlva válik reprodukáló állapotba, a házinyul már egynéhány hónap alatt szol­gáltathat nagymennyiségű vágó állatot. A házi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom